Az EU-nak nem tetszik a magyar pálinkaadóztatás
Az Európai Bizottság csütörtökön felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg a pálinka részleges jövedékiadó-mentességét, mielőbb tiltsa be a hagyományos tojóketreceket és nyomatékosan azt kérte, hogy nemzeti szabályozását hangolja össze a projektek környezeti hatásának vizsgálatáról szóló európai uniós szabályokkal.
A magyar szabályozás értemében jövedékiadó-mentes a háztartások vagy a szeszfőzdék által személyes használatra előállított pálinka évi 50 liter mennyiségig. Az alkoholtartalmú italok jövedéki adóját uniós jogszabály harmonizálja. Az irányelv alapján Magyarország a bérfőzdékben előállított, személyes fogyasztásra szánt pálinkára irányadó jövedékiadó-mértéket legfeljebb 50 százalékkal csökkentheti évi 50 liter mennyiségig. Magyarországon másfél éve vezették be az új szabályozást, miszerint 2010 szeptembere óta szabadon, adómentesen főzhet otthon bárki 86 liter 50 fokos gyümölcspárlatot. A törvénymódosítást sok kritika érte, sokan a pálinkapiacot féltették, de kiderült, hogy egyre többen élve a lehetőséggel a bérfőzdékben főzették le ezt a mennyiséget. A bérfőzők lettek az új szabályozás nyertesei, ugyanis korábbi munkájuk megsokszorozódott, hiszen adó nélkül már azoknak is megéri kifőzetni a gyümölcsöt, akik korábban kuktákban próbálkoztak, vagy hozzá sem fogtak. 2011-ben a bérfőzők 5,8 millió hektoliterfok pálinkát főztek le, míg a kereskedelmi főzdékben 830 ezer hektoliterfoknyi készült.
Halász Róbert a magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács igazgatója azon a véleményen van, hogy a versenysemlegesség érdekében a pálinka főzetésnek egységes legyen a szabályozása, ahogy ezt a uniós csatlakozási szerződésben megfogalmazták.
Magyarország ugyanakkor továbbra sem kívánja módosítani a jövedéki adóról és az ágazati különadóról szóló törvényt, az Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a pálinkafőzés történelmi hagyományok alapján kétségkívül a magyarság kulturális örökségének része, Magyarország pedig – hasonlóan más uniós államokhoz – biztosítani akarja e hagyomány fennmaradását. Ezért teremtette meg a kormány – a bérfőzési szeszadó lényegi eltörlésével – a házi pálinkafőzés szabadságát. Ezzel Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot is. Az állatjóléti témában a bizottság ugyancsak indoklással ellátott vélemény formájában tíz tagállamot – köztük Magyarországot – felszólított arra, hogy hajtsák végre a hagyományos tojóketrecek használatának betiltását előíró irányelvet.
Az uniós testület megállapította, hogy Belgium, Ciprus, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Portugália és Spanyolország továbbra is engedélyezi a hagyományos tojóketrecek használatát annak ellenére, hogy a tilalom ez év januárjában hatályba lépett. Földi Péter a Baromfi Terméktanács szakértője szerint a bizottság mostani felvetése, régi ügynek számít. A magyar tojástermelők többsége már átállt a tyúkkímélő módszerre, aki nem, az július 31-ig kapott haladékot az új ketrecek telepítésére, illetve a tevékenység felhagyására. (munkatársunktól)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Orbán Viktor: jövőre reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés
Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon –…
Tovább olvasom >Nehéz helyzetben a sertéshúságazat: emelkedő költségek, csökkenő fogyasztás és átalakuló szokások
Évek óta kihívásokkal néz szembe a hazai és az uniós…
Tovább olvasom >Az NGM tájékoztató levélben kéri az embereket, hogy költsenek
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztató levélben fogja értesíteni az önkéntes…
Tovább olvasom >