Az EU lakosságának közel egynegyedét fenyegeti elszegényedés
Az Európai Unió lakosságának 23,4 százalékát, 117,5 millió embert fenyegetett tavaly a szegénység vagy a társadalomból való kirekesztettség az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) által hétfőn kiadott jelentés szerint.
Az elszegényedés által fenyegetettek aránya tavaly kissé csökkent a 2015-ös 23,7 százalékhoz és a 2014-es 24,4 százalékhoz képest, azonban egy ezrelékponttal még így is fölötte van a pénzügyi válság kirobbanása előtti, 2009-es számoknak. A „Europe 2020” stratégia egyik célja, hogy tartósan csökkenteni lehessen ezt az arányt.
Az Eurostat módszertana szerint azokat fenyegeti a szegénység, akiknek havi jövedelme nem éri el az adott ország medián jövedelmének 60 százalékát, komoly gondot okoz a megfelelő életkörülmények biztosítása (például a közüzemi számlák befizetése, bizonyos tartós fogyasztási cikkek megvásárlása) vagy tartósan problémájuk van a munkakereséssel.
Tavaly a lakosság több mint egyharmadát három uniós tagállamban – Bulgáriában (40,4 százalék), Romániában (38,8) és Görögországban (35,6) fenyegette a szegénység vagy a kirekesztettség. A skála másik végén Csehország (13,3), Finnország (16,6), Dánia (16,7) és Hollandia (16,8) található.
A 2008-as adatokhoz képest tíz tagállamban romlott a helyzet, a leginkább Görögországban (+7,5 százalékpont), Spanyolországban és Cipruson (+4,4), valamint Spanyolországban (+4,1). Ez idő alatt a legnagyobb javulást Lengyelország tudta felmutatni, ahol 8,6 százalékponttal, 30,5 százalékról 21,9 százalékra csökkent a fenyegetettek aránya. Lengyelországot Lettország (-5,7) és Románia (-5,4) követte.
Magyarországon 26,3 százalékra csökkent ez az arány a 2013-as 33,5, illetve a 2008-as 28,2 százalékról.
Tavaly a teljes EU-ban a lakosok 17,2 százalékát fenyegette a jövedelmi elszegényedés, 7,5 százaléknál volt gond a megélhetés körülményeivel és 10,4 százalék nem tudott tartósan elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Magyarországon ezek a mutatók 14,5 százalékon, 16,2 százalékon és 8,2 százalékon álltak. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Rosszabb a magyar cégek termelékenysége, mint bárhol az unióban
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint 2010 és 2023…
Tovább olvasom >EU-USA vámháború: a vám rossz a cégeknek, még rosszabbak a fogyasztóknak
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen sajnálatát fejezte…
Tovább olvasom >Az EU 200 milliárd eurós beruházást mozgósít a mesterséges intelligencia fejlesztésére
Az Európai Bizottság elindította az InvestAI nevű kezdeményezést, amelynek keretében…
Tovább olvasom >További cikkeink
MBH Bank: A januári inflációs adat után 4,6%-ra emeljük idei inflációs prognózisunkat
A decemberi 4,6%-os év/év alapú áremelkedést követően 2025. januárban 5,5%-kal…
Tovább olvasom >Az ESG fenntarthatóság egyre fontosabb a hazai kkv-k számára
A fenntarthatóság és a vállalatirányítási szempontok (ESG: Environmental, Social, Governance)…
Tovább olvasom >Nem magyar sajátosság a kiugró januári infláció – ekkor fékezhet az áremelkedés
Az év eleji áremelések hatásai egyértelműen megmutatkoznak a legfrissebb inflációs…
Tovább olvasom >