Az EU kiskereskedelmi kiadásainak aránya tovább csökken: jelentés a GfK-tól

Kiskereskedelem és vásárlóerő: kelet és nyugat különbségei

EU-ban a lakossági fogyasztásnak már csak 33,9%-át költötték el a kiskereskedelemben

A tanulmány rámutat, hogy míg az uniós átlag csökkenést mutat, Magyarországon és más kelet-európai országokban, mint Bulgária és Horvátország, a kiskereskedelmi kiadások aránya jelentősen magasabb, meghaladva a 45%-ot. Ezzel szemben Németországban a fogyasztók csupán 27%-át költik a kiskereskedelemben, ami a legalacsonyabb arány az EU-ban.

Infláció és kiskereskedelmi növekedés

Bár a vásárlóerő és a kiskereskedelmi forgalom egyaránt 5,5%-kal nőtt 2023-ban, a magas infláció miatt ez a növekedés relatívnak tekinthető. Az EU-s infláció ugyan csökkent, de még mindig magas, 6,4%-os szinten áll, és várhatóan 2024-ben is 2,7% marad. A tanulmány szerint az infláció mérséklődése és a gazdasági bizonytalanságok ellenére a kiskereskedelmi szektor növekedési üteme országonként eltérő marad.

Fogyasztói szokások és alkalmazkodás

Az elmúlt évek válságai mélyen befolyásolták a fogyasztói szokásokat. A GfK tanulmánya szerint egyre több európai vásárló fordul sajátmárkás termékek felé, különösen a magasabb vásárlóerővel rendelkező országokban, mint Spanyolország, Hollandia és Németország. Spanyolországban például a sajátmárkás termékek aránya a gyorsan forgó fogyasztási cikkek piacán elérte a 47%-ot.

A GfK elemzése átfogó képet nyújt az európai kiskereskedelem aktuális helyzetéről, bemutatva a regionális különbségeket és a vásárlói magatartás változásait. A tanulmány rávilágít arra, hogy a kiskereskedelmi szektorban tapasztalható trendek és kihívások milyen mértékben befolyásolják az európai gazdaságot, és milyen stratégiák szükségesek a jövőbeni növekedés érdekében.