Az EU-ban a haszonnövények 15%-a kritikus állapotban van az aszály miatt
Az uniós országok közel fele szenved aszálytól, ami akadályozza a mezőgazdaságot, az energiatermelést és a vízellátást – erősítette meg nemrégiben az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC), amint azt a BTA is idézi.
A tartós csapadékhiány és a hőhullámok a legtöbb európai országot (Magyarországon kívül többek között Franciaországot, Németországot, Portugáliát, Spanyolországot, Olaszországot és Hollandiát) érintik, ahol az aszály egyre kockázatosabbá válik – közölte a BTA egy elemzésben. Az Európai Aszály megfigyelőközpontjának (ESO-k – EDO) legfrissebb adatai szerint a július 20-át megelőző tíz napban az EU területének mintegy 45 százaléka volt „Figyelmeztető” állapotban – ez a veszélyes aszály három kategóriája közül a második. Ugyanakkor a területek 15 százaléka átkerült a legmagasabb, „Riasztás” kategóriába, ami nemcsak azt jelenti, hogy a földek nagymértékben elveszítik nedvességtartalmukat, a növények pedig komoly sokkot élnek át. Az augusztusi és szeptemberi száraz időjárásra vonatkozó előrejelzések fokozzák a korábban kritikus helyzettel kapcsolatos aggodalmakat. Ha bebizonyosodik és az aszály tovább fog fokozódni, az következményekkel jár mind a mezőgazdaságra, mind az energia- és vízellátásra nézve – figyelmeztetnek az európai szabványügyi szervezetek.
A mezőgazdaság alkalmazkodik
Egyes francia gazdálkodók évek óta tesznek lépéseket az aszály kezelésére azáltal, hogy olyan ültetvényeket termesztenek, amelyeknek nincs szükségük sok vízre, vagy más öntözőrendszerekhez folyamodnak – jelentette a Radio Franceinfo. A talaj nedvességtartalmának megtartása érdekében fekete ponyvát és egy mulcsot használnak, amely megakadályozza a párolgást. A csepegtető öntözés lehetővé teszi, hogy naponta fél liter vizet használjon növényenként, ha pedig ez nem elég, porlasztásos öntözőrendszert használnak. Ezzel akár a víz 70 százalékát is megtakaríthatja, magyarázza Pierre Bo zöldségtermelő. Kollégája, Vincent Como radikálisabb döntést hozott: feladta a kukoricát, és helyette quinoát termesztett. Ennek a növénynek nincs szüksége annyi vízre, ezért hektáronként 1000 köbmétert takarítanak meg, valamint kevesebb növényvédő szert és kevesebb munkaerőt használnak fel.
Az aszály egyetlen nyertesei – a nyugat-franciaországi sótermelők
Úgy tűnik, hogy az aszály egyetlen nyertese a nyugat-franciaországi Gerand régió tengeri sótermelői, akik rekordtermelésre számítanak – számolt be a Reuters. A 40 Celsius fokos hőmérséklet esőzések hiányában felgyorsítja a tengervíz elpárolgását. A Gerand-só világszerte híres a „Só virágáról” (Fleur de Sel), ami a sógyűjtő edények felületén képződő kristályok vékony rétege és egyben a piac legfinomabb sójának számít. Az Egyesült Államokban kilogrammonként több mint 100 dollárért kel el. Az elmúlt években az átlagos hozam medencénként körülbelül 1,3 tonna volt, de a termelés mára meghaladja a 2,5 tonnát – mondta François Durand, a terület független sótermelője.
Kapcsolódó cikkeink
Számos termék drágulása várható az aszály miatt
Az idei aszályos nyár súlyos csapást mért a magyar mezőgazdaságra,…
Tovább olvasom >Kihívásokkal teli piac: miért nehéz fenntarthatóan termeszteni az édesburgonyát Magyarországon?
Bár az édesburgonya népszerűsége és a kereslet iránta folyamatosan nő…
Tovább olvasom >Az idei aszály a hazai konzervipar teljesítményére is negatív hatással volt
Közepes csemegekukorica-termést és gyenge zöldborsótermést vásárolhatott fel idén a hazai…
Tovább olvasom >További cikkeink
Visszafogottabb eredményt hozott az ősz az idegenforgalomban
A nyári szezon növekedése után az ősz első hónapja visszafogottabb…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A hazai fogyasztás erősödik
A hazai fogyasztás erősödik, a belső kereslet és az ettől…
Tovább olvasom >Csokiláz és pikáns rendelések – a magyarok így ünneplik a halloweent
Különleges rendelések és új édességtrendek Közép-Európában: egyre népszerűbbek az intim…
Tovább olvasom >