Az ételmentés menő! De vajon mennyire?- Lezajlott a Munch sajtóeseménye

Szerző: Trademagazin Dátum: 2024. 11. 12. 11:13

Miért menő az ételmentés?” címmel szervezett sajtóeseményt a Munch, melynek a középpontjában a cég által készített “Magyar ételpazarlási körkép” című kiadvány állt. Emellett két kerekasztal-beszélgetés során a magyar fogyasztók fenntarthatósághoz való kapcsolatát és a legnagyobb hazai élelmiszerláncok élelmiszerpazarlás elleni törekvéseit vizsgálta. Az Etele Plázában található Tejmadár üzletben megrendezett eseményt egy fenntartható workshop zárta, melyet a Meska kézműves piactér koordinált. 

Az esemény központi eleme a Munch által elkészített ételmentő körkép bemutatása volt. A körkép egy olyan hiánypótló tudástár, ami az ételpazarlás jelenlegi európai és magyarországi helyzettét mutatja be. Az anyagot Belayane Najoua, a cég Global PR Area Leadje ismertette, aki kiemelte a legfontosabb tanulságokat.

“Mint azt sokszor hallhatjuk az élelmiszerpazarlás mértéke szinte felfoghatatlan világszinten. Ezt az az adat is tökéletesen alátámasztja, hogy az évente nagyjából 1,3 milliárd kidobott étel, ha a rászorulókhoz jutna, akkor megszűntethető lenne az éhezés az egész világon.”

– mondta Najoua, aki azt is hozzátette, hogy míg Magyarország az európai átlagnál kevesebb élelmiszert dob ki évente fejenként, sajnos az utolsó kutatás alapján tavaly a korábbi csökkenő tendencia megfordult és több ételt dobtunk ki 2023-ban, mint az azt megelőző években. A körkép különlegessége, hogy a bárki számára elérhető Európai Unióra és Magyarországra vonatkozó adatok mellett a Munch korábban nem közölt saját számításait is bemutatja. Megtudhatjuk például, hogy a különböző típusú partnerek és csomagok milyen arányban vannak jelen a platformon, hogy mennyit spórolhatunk a muncholással, illetve hogy melyek a legaktívabb ételmentő városok itthon.

A körkép bemutatását két kerekasztal beszélgetés követte. Elsőként Az ételpazarlás, mint fenntartható és szexi vállakozás” címmel beszélgetett Bartus Marcell tRENDrakó környezetvédelmi aktivista és tartalomgyártó, Dalmadi Júlia élelmiszer futurista vállalkozó és a Secontaste alapítója és Wettstein Albert a Munch társalapítója. A személyes történetekkel és nevetéssel fűszerezett szakmai beszélgetés során megtudhattuk, hogy milyen kihívásokkal néznek szembe azok, akik környezettudatos üzleti és szemléletformáló tevékenységet végeznek. Mindhárman kiemelték, hogy az emberek nehezen változtatnak a szokásaikon, illetve hogy sokszor nem jut el a megfelelő segítség vagy inspiráció a fogyasztókhoz a környezettudatossággal kapcsolatban.

“Több szempontból is kiemelten fontosnak tartom a közösségépítést. Egyrészt, ha az emberek számára valaki hitelessé és szimpatikussá tud válni az értékteremtő tevékenységével, azt sokkal szívesebben támogatják, ezáltal lehetőség nyílik újabb és újabb hasznos tartalmak elkészítésére. Emellett sajnos a saját bőrömön is tapasztalom, hogy bár meggyőződésem, hogy a reklámok világa és a közösségi média is tud pozitív hatással lenni a társadalmunkra, ezeken a platformokon nehezebb komoly témákkal érvényesülni. Szükségesnek és hasznosnak tartom, hogy közösségeken belül, akár szájhagyomány útján is terjedhessen egy-egy jó kezdeményezés, hiszen így utat törhetnek maguknak az alulról jövő innovatív ötletek is.”

– emelte ki Bartus Marci a Munch számára is kulcsfontosságú közösségépítés jelentőségét.

 A beszélgetés során előkerült a sokat emlegetett árérzékenység témája is, hiszen a fogyasztók gyakran a környezetbarát termékeket automatikusan a magasabb árral asszociálják – nem feltétlenül tévesen, hiszen a minőség sokszor csak így garantálható. A résztvevők egyetértettek abban, hogy szükség van megfizethető árú alternatívákra, hogy a fenntartható életmód ne csak a tehetősek privilégiuma legyen. Ahogyan Wettstein Albert fogalmazott, “A Munch úgy tesz lépést a fenntarthatóság irányába, hogy az nem kerül többe a fogyasztónak, sőt, még spórolhat is vele. Missziónknak tekintjük, hogy mindenki számára elérhetővé és megfizethetővé tegyük a fenntarthatóságot.”

A második kerekasztal beszélgetés a “Mit tesznek az ország legnagyobb élelmiszer üzletláncai az ételpazarlás ellen?” címmel valósult meg. A beszélgetésben Kazatsay Eszter a PENNY Magyarország kommunikációs vezetője, Varga-Futó Ildikó az Auchan Magyarországi Stratégiai és ESG igazgatója és Perepelica Kirill a Munch társalapítója vettek részt. A beszélgetőpartnerek között nagy egyetértés alakult ki az élelmiszerpazarlás témájával kapcsolatban és megtudhattuk, hogy még ha néhol más-más stratégiákat alkalmazva is, ugyanolyan lelkesedéssel és innovatív hozzáállással tesznek a fenntarthatóságért. A PENNY esetében a “Girbe-gurba” kampányt emelte ki Kazatsay Eszter, mely a másodosztályú, de jó minőségű termékeket népszerűsíti, míg az Auchan a nemrég indult “Még jó” edukációs kampánnyal tesz azért, hogy a zöld szokásokat könnyedén beépíthessék a mindennapjaikba a vásárlók. 

“Szeptember 29-én, az élelmiszerpazarlás világnapja alkalmából a NÉBIH Maradék nélkül programjával együttműködve indítottuk el a “Még jó” edukációs kampányt, amivel a vásárlókat szeretnénk segíteni a különböző lejárati dátumok közötti eligazodásban, illetve abban, hogy a minőségét megőrzi címkét viselő termékek a feltüntetett időpont után még meddig fogyaszthatók. Ez a projekt különösen közel áll a szívemhez, hiszen egy hiteles szervezettel együttműködve olyan kézzelfogható segítséget tudtunk nyújtani a magyar embereknek, aminek köszönhetően minimális idő- és erőbefektetéssel jelentősen csökkenthetik otthonukban a pazarlás mértékét.”

emelte ki Varga-Futó Ildikó az Auchan jelenleg is futó kampányát. 

A beszélgetések után egy interaktív kérdezz-felelek következett, ahol Dr. Újhelyi Nelli életmódváltó gasztroblogger és az idei év Egészséges Nemzet Nagykövete foglalta össze, hogy az üzleti tevékenység mellett miért nem elhanyagolható a szemléletformálás sem a fenntarthatósággal foglalkozó cégek részéről. “A kutatásaimból kiderült, hogy az emberek többsége nyitott az életmódváltásra, viszont nem tudják, hogy hogyan kezdjenek neki. Szinte mindannyian megfogalmazták azt az igényt, hogy szeretnének egy hiteles példát látni maguk előtt, aki megmutatja, hogy hogyan lehet fenntarthatóbban élni. A Munch számomra pontosan ilyen szereplő, hiszen az ételmentő szolgáltatás mellett tippekkel, receptekkel és hús-vér emberekként példamutatással tesztek azért, hogy a most szárnyaikat bontogató környezetvédőknek könnyebb legyen rátérni erre az útra.”

Az esemény zárásaként a Meska kézműves piactér jóvoltából egy kreatív workshopon vehettek részt az érdeklődők, ahol vesszőből készítettek környezetbarát karácsonyi csillag díszt. Amellett, hogy az anyag rendkívül masszív és tartós, teljes mértékben komposztálható is, így időtálló alternatívája lehet a műanyagból készült dekorációs elemeknek. A karácsonyi csillagok készítése közben többen is megállapították, hogy bár elsősorban nem a lakberendezési tárgyainkra gondolunk amikor fenntarthatóbb alternatívák kereséséről beszélgetünk, mégis mennyi mindent le tudnánk cserélni az otthonunkban zöldebb és mindemellett egyedibb elemekre, akár hacsak szétnéznénk a Meska oldalán, ahol több ezer magyar kézműves alkotó árulja a termékeit. 

Az esemény bebizonyította, hogy a Munch képes egyfajta hidat építeni a szakmai szereplők között, ahol az együttműködéseknek és a közös gondolkodásnak hatalmas ereje van. Ahhoz, hogy elérhessük a közös célunkat elengedhetetlen egymás megértése, megismerése és a tudás megosztása, akár egy ételmentő körkép, akár egy kötetlen beszélgetés formájában.

 

Kapcsolódó cikkeink