Az érzelmek gátolják leginkább a sikeres generációváltást
A hazai családi vállalatok több mint felénél jelenleg már zajlik a generációváltás. A folyamat során a legnagyobb kihívás, hogy a szenior vezető nehezen tud érzelmileg elszakadni a cégtől, amit tovább nehezít, hogy az utódlás inkább a megérzésekre, semmint egy előre meghatározott írásos tervre épül – ez derült ki a K&H családi vállalatok körében végzett felméréséből.
Aktuális téma a generációváltás a hazai cégeknél. Ezt mutatja a K&H családi vállalatok körében végzett felmérése, amely szerint a cégek 55 százalékánál már zajlik ez a folyamat. Az utódókból sincs hiány, a cégek 40 százalékánál ugyanis kettő potenciális következő generációs vezető is dolgozik a vállalatban, akik a későbbiekben átvehetik a stafétabotot.
„A K&H portfóliójának közel felét családi vállalatok adják. Tapasztalataink szerint a családi cégeknek a hosszú távú stratégia megtervezése mellett az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a szenior vezető hogyan tudja a lehető leghatékonyabb módon átadni a vállalatot a következő generációnak. A legutóbbi családi vállalatoknak szóló klubunkon készült felmérés szerint a sikeres utódlás legnagyobb akadálya, hogy a jelenlegi vezető érzelmileg nehezen tud elszakadni az addig felépített cégétől, és nem nyitott annak teljes átadására”
– mondta el Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok központ vezetője.
Családban maradjon
Az utódlás során a legfőbb cél, hogy családon belül maradjon a kontroll. Ezt mutatja, hogy tízből 7 cég (72%) a tulajdont és a vezetést is a családban tervezi tartani, és csak minden negyedik vállalat vonna be külső vezetést a többségi tulajdonrésznek megtartása mellett. „A generációváltás az egyik legnagyobb mérföldkő a családi cégek életében, ezért komoly tervezést igényel. A felmérés szerint azonban inkább a megérzésekre, hagyományokra épül a folyamat, semmint egy előre meghatározott, írásos tervre. Utóbbival a megkérdezettek mindössze 4 százaléka rendelkezik. Többnyire az utód személyét és az átadás ütemezését csak szóban beszélik át az érintettek, illetve gyakran az utód megnevezése után sem tudatos tervezéssel történik az átadás” – részletezte a felmérés tapasztalatait Ékes Ákos.
Bárány László, a Master Good cégcsoport tulajdonosa és alapítója már maga is bevonta az utódokat a cégvezetésbe. Az eddigi tapasztalatai alapján ennek folyamatát éppúgy tudatosan meg kell tervezni, mint egy gyártócsarnok megépítését. Ehhez először fel kell mérni a humán erőforrást, az utódok képességeit, személyiségüket, motivációjukat. Ezt követően a szülőnek meg kell tanulnia objektívnek maradni, hogy reálisan lássa, egy adott pozícióra az utód alkalmas-e. Ha ugyanis a jelöltre az alapító erőltet rá egy számára kényelmetlen pozíciót, a kudarc borítékolva van. Az érzelmeket tehát ebben a döntésben teljes mértékben ki kell zárni.
Kapcsolódó cikkeink
Csökkentik a vállalatok az ökológiai lábnyomukat?
A K&H fenntarthatósági index legfrissebb adatai szerint a magyar vállalatok…
Tovább olvasom >Sokaknál szűkebb lesz a karácsony
A magyar lakosság bruttó pénzügyi vagyona 2024 harmadik negyedévében elérte…
Tovább olvasom >Több tájékoztatás kell az ESG-előírásokról a magyar kkv-k számára
Bár az idei évben bevezetett ESG szabályozás egyelőre csak a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Master Good, Nestlé Hungária, Tesco Magyarország az idei győztes sorrend
A Trade magazin idén másodszor hirdette meg a Karácsonyi tv-reklámok…
Tovább olvasom >Átadásra kerültek a CO-OP Star idei Ezüstfenyő és Ezüstcsillag díjai
Ahogy minden évben karácsony előtt, úgy idén is, december közepén…
Tovább olvasom >Fogyó cégszámok, tartós félmilliós határ
2024-ben a társas vállalkozások száma várhatóan 12 ezerrel csökken, miközben…
Tovább olvasom >