Az erősödő magyar ingatlanfejlesztési piac trendjeit mutatják be a világ elsőszámú ingatlanfejlesztési kiállításán

A fő kiállítók között olyan meghatározó ipari ingatlanfejlesztők szerepelnek, mint az Innovinia (IGPark), a HelloParks (Futureal-csoport), valamint állami oldalról az INPARK, amely a vidéki városok ipari potenciálját állítja reflektorfénybe. Debrecen képviseli a vidék erejét. A WING és a Faedra Group a kiemelt ingatlanfejlesztéseit viszi a rangos nemzetközi seregszemlére több eszközosztályban is prezentálva. A magyarországi alapkezelői-vagyonkezelői szektor egyik jelentős szereplője a Gránit Alapkezelő is jelen lesz a kiállítók között.

Takács Ernő, a legnagyobb hazai ingatlanfejlesztőket tömörítő szervezet, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke emlékeztetett rá, hogy az elmúlt négy év Európa gazdaságtörténetének egyik legnehezebb időszaka volt. A háború, az energiapiaci sokk, a globális ellátási láncok sérülése és a brüsszeli szankciós politika együttesen olyan környezetet teremtettek, amelyben a beruházási kedv Európa-szerte visszaesett. Magyarország azonban a negatív külső körülmények ellenére is növelni tudta a működőtőke beáramlását, új rekordokat ért el a logisztikai piac fejlődésében és az új munkahelyek volumenében. Az éves ingatlanbefektetési forgalom 600–650 millió euró körül alakult, ugyanakkor ezen felül mintegy 300 millió eurónyi olyan tranzakció történt, amely jelenleg bevételt nem termelő (üres) ingatlanokra irányult, így az összesített tranzakciós aktivitás mintegy 900–950 millió euró, ami erős befektetői érdeklődést tükröz. Ez minőségi fordulat is: a beruházások jelentős része magas hozzáadott értékű iparágakhoz, technológiai és logisztikai infrastruktúrához, valamint komplex városfejlesztési projektekhez kötődik.

Történelmi csúcson az ipari és logisztikai piac

Az IFK elnöke jelentős eredménynek nevezte, hogy a gyenge külső konjunktúra ellenére a magyar ipari és logisztikai ingatlanpiac 2025-ben történelmi csúcsot ért el. A CBRE adatai szerint a bérlői kereslet 1,1 millió m² fölé emelkedett, ami több mint 30%-os növekedés az előző évhez képest. 2025-ben az új bérraktárterület újra elérte a közel 480 000 m²-t, ami némileg elmarad az elmúlt évek félmillió m² feletti rekordértékektől. Ennek a volumennek a 70%-a a főváros környékére koncentrálódott. A fejlesztési aktivitás azonban újra erősödik, hiszen országosan az építés alatt álló projektek volumene 2025 végére megközelítette a 600 000 m²-t. Ez a teljes volumen 2026-ra van ütemezve, ami az éves átadások 25%-os növekedését jelentené, és 2026-ot az ipari és logisztikai építési piac történetének legerősebb évévé tenné. A kihasználatlansági ráta stabilan 13% körül alakult országosan, vidéken ennél is alacsonyabb szinten.

Turizmus és hotelpiac – a régiós versenytársak nyomában

A turizmus egyre erősödő lába az ingatlanfejlesztéseknek. A hotelbefektetések tavaly a teljes tranzakciós volumen mintegy 15%-át adták, és a piaci várakozások szerint ez az arány 2026-ban is fennmaradhat. Budapesten továbbra is élénk a szállodafejlesztési hullám, közel 3000 szoba építés alatt áll, melyek várhatóan 2026 és 2029 között nyílnak meg, további körülbelül 2000 szoba pedig a tervezési fázisban van. Csak 2026-ban 13 új szálloda megnyitása várható a fővárosban, ami körülbelül 2000 szobával bővíti a kínálatot – sorolta az IFK elnöke.

 Kivárás az irodapiacon

Az irodapiacon az elmúlt időszak inkább a kivárásról szólt, ugyanakkor az állami szektor költözései már érzékelhetően növelték a keresletet. A befektetői érdeklődés szelektív: a prémium belvárosi lokációk iránt élénkülés tapasztalható, míg a klasszikus irodák nehezebb helyzetben vannak. A kiskereskedelmi ingatlanok piacán ezzel párhuzamosan újra megjelent az érdeklődés, különösen a retail parkok iránt. A teljes modern kiskereskedelmi állomány közel 50 000 m²-rel bővült 2025-ben, amelyből 16 000 m²-t adtak át Budapesten. Egy új bevásárlóközpont készült el a fővárosban, a Zenit Corso bevásárlóközpont Zuglóban nyílt meg 11 000 m²-rel, az új, vegyes funkciójú, kb. 150 000 m²-nyi kormányzati iroda által uralt komplexum kényelmes kiskereskedelmi elemeként. Idén hasonló volumenben épül új kiskereskedelmi terület, többségében a nagyon népszerű kiskereskedelmi park koncepcióban.

Fordulópont a lakóingatlanok piacán

Takács Ernő hangsúlyozta, hogy a magyar lakáspiac 2025-ben egyértelmű fordulóponthoz érkezett. Az infláció enyhülése, a megtakarítások felszabadulása és az Otthon Start Program kedvezményes finanszírozása egyszerre élénkítette a végfelhasználói és befektetői keresletet, ami érzékelhető árnyomást okozott.

A 1,5 millió forint/ m²-es árplafon, valamint a 250 lakás feletti projektek számára elérhető kiemelt beruházási státusz lehetővé teszi a fajlagos fejlesztési költségek csökkentését.

Felhívta ugyanakkor arra is a figyelmet, hogy a fenntartható lakáspiac feltétele a kiszámítható szabályozási környezet. Az újépítésű lakások 5%-os áfa kulcsának meghosszabbítása kulcskérdés, mivel annak kivezetése 2026 végétől megtörheti a most induló fellendülést – figyelmeztetett. 2025-ben mintegy 16 000 új lakás készült el országosan, miközben a szakmai becslések szerint évente legalább 25 000 új lakásra lenne szükség a lakásállomány megújulásához és a piaci egyensúly fenntartásához. Az elmúlt két–három évben az átadott lakások száma jellemzően 13–16 ezer között alakult, jelentősen elmaradva a hosszú távon szükséges szinttől. A kormány célja, hogy öt év alatt plusz 25 ezer új lakás épüljön meg, amelynek eredményei az induló fejlesztések nyomán 2027–2028-tól válhatnak láthatóvá.

 Joó István, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatója, a Külgazdasági és Külügyminisztérium befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztosa azt emelte ki, hogy 2025 rekordokat hozott a beruházásösztönzésben.

Elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt négy esztendő a magyar gazdaságtörténet legjobb időszaka volt a külföldi működőtőke beáramlása szempontjából, 2025 pedig a szervezet harmadik legsikeresebb éve. A Magyarországot választó befektetők 108 projekt megvalósításáról hoztak döntést a tavalyi év során a HIPA támogatásával, aminek eredményeként 7,069 milliárd euró, azaz mintegy 2700 milliárd forint tőke érkezik a nemzetgazdaságba és 18 227 új munkahely jön létre.

A kormánybiztos kitért arra is, hogy 2025 több szempontból is a rekordok éve volt. Mint fogalmazott, a HIPA soha annyi kutatás-fejlesztési projektet nem hozott Magyarországra, mint 2025-ben, rekordot döntött az üzleti-szolgáltatóközponthoz kapcsolódó fejlesztések által létrejövő munkahelyek száma is, és soha annyi magyar tulajdonú vállalat sem döntött beruházás mellett a mi közreműködésünkkel, mint tavaly. A részletekről szólva elmondta azt is, hogy a befektetők egy év alatt 14 kutatás-fejlesztési (K+F) projektről hoztak pozitív döntést a HIPA támogatásával, együttvéve csaknem 570 millió euró (270 milliárd forint) beruházási értékben. A beruházások közel 600 kutató-fejlesztői munkahelyet teremtenek. A nyelveket beszélő diplomás fiataloknak kitűnő hazai karrierlehetőségeket kínáló üzleti szolgáltató központok (BSC) területén szintén történelmi csúcsot értek el a befektetők a HIPA-val együttműködésben. Egy év alatt 13 új beruházásról hoztak döntést, amelyek révén 3236 munkahely jön létre.

A K+F- és a BSC-beruházások erősödése azt mutatja, hogy a nemzetközi befektetői közösség a termelés mellett az innovációban is egyre inkább támaszkodik Magyarországra. A nemzetgazdaság diverzifikálását, egyre több erős pilléren nyugvó szerkezetét pedig az jelzi, hogy a biotechnológiától az elektronikáig és az orvostechnikától a csomagolóiparig 17 ágazatban valósulnak meg beruházások a 2025-ben hozott befektetői döntések alapján. A beruházások volumene alapján Kína, Szingapúr, Magyarország, az Egyesült Államok és Dél-Korea áll az első öt helyen, míg a projektek darabszáma alapján Magyarország, Kína, Németország, az Egyesült Államok és Franciaország a sorrend.

Magyarország a konnektivitás stratégiáját követve 2025-ben is arra törekedett, hogy megerősítse szerepét a keleti és nyugati tőke és technológia találkozóhelyeként – jegyezte meg Joó István. A nyugati befektetők ennek megfelelően továbbra is jelentős erőt képviselnek, ezt mutatja például, hogy az Egyesült Államok kapcsán 16 projektet jelentett be a HIPA, Németország pedig 15 beruházással áll a projektek száma alapján kialakuló rangsor harmadik helyén. A kormányzati beruházásösztönzés a gazdaság területi egyensúlyának megteremtésében is fontos eredményeket ért el 2025-ben. A támogatott projektek több mint 84%-a ugyanis Budapesten kívül valósul meg, és a fejlesztések szinte az egész országot lefedik.

Az utóbbi másfél évtized munkája révén a keleti és a nyugati országrész tőke- és beruházásvonzó képessége egyre inkább egyensúlyba kerül, a beruházásösztönzés stratégiai fókusza így már a déli területekre irányul. Ebben a folyamatban 2025 fontos szakaszt jelent, hiszen nemcsak Bács-Kiskunban sikerült jelentősen növelni a beruházási ütemet, hanem Csongrád-Csanádban és Békés vármegyében is, ahová 5-5 projekt érkezik – összegezte Joó István.

A vidéki gazdaság a hazai iparfejlesztés motorja

A beruházásösztönzési rekordok azt üzenik a MIPIM közönségének, hogy Magyarország sikere nem egyszeri fellendülés, hanem tudatosan felépített befektetési ökoszisztéma eredménye. Ez egyszerre vonzza a termelő, innovációs és szolgáltató beruházásokat, erősíti az ipari és logisztikai ingatlanpiacot, felértékeli a vidéki városokat, és megerősíti az ország pozícióját nemcsak gyártási, hanem K+F és regionális szolgáltató központként is Európában.

A magyar kiállítók közül az állami tulajdonú NIPÜF Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (INPARK) vezérigazgatója, Albrecht Armand emlékeztetett, a HIPA tulajdonosi joggyakorlása alatt működő vállalatcsoport, amely 15 vármegyében, 20 magyarországi telephelyen, közel 900 hektárnyi területen van jelen, továbbra is a legnagyobb ipari fejlesztési telekportfólióval rendelkezik az országban. Hangsúlyozta: A vidéki gazdaság ennek következtében mára a hazai iparfejlesztés motorjává vált. A vidéki nagyvárosok – Miskolc, Debrecen, Kecskemét, Békéscsaba, Nyíregyháza, Nagykanizsa – egyre erőteljesebben válnak ipari csomópontokká, ahol az állami és önkormányzati szereplőkkel való együttműködés kiemelt jelentőségű – mondta. Az INPARK működési modellje éppen erre a szemléletre épül: a stabil állami háttérre, a kiszámítható projektkörnyezetre és olyan fejlesztői attitűdre, amelyben a nemzetközi befektetők éppúgy megtalálják számításaikat, mint a helyi közösségek. E szemlélet eredménye, hogy immár nem csupán Budapest és a nyugati régiók, hanem Kelet- és Dél-Magyarország is vonzó alternatíva a befektetők számára – fogalmazott a NIPÜF Zrt. Vezérigazgatója.

A hazai és regionális ipari-logisztikai ingatlanpiac két aktív fejlesztője, a fővárosi és agglomerációs nagyprojektekre fókuszáló HelloParks, valamint a vidéki növekedési központokra és nemzetközi terjeszkedésre építő Innovinia is meghatározó fejlesztési programmal képviselteti magát a kiállításon.

A HelloParks vezérigazgatója és társalapító partnere, Nemes Rudolf elmondta, hogy a vállalat az elmúlt öt évben összesen 500 ezer m²-nyi ipari és logisztikai ingatlant fejlesztett Magyarországon. A modern, fenntartható létesítményeket olyan nemzetközi és hazai nagyvállalatok választották, mint a BYD, a DHL, a dm-Drogerie Markt, a Gebrüder Weiss vagy az Aeroplex. A HelloParks a következő években is dinamikus növekedést tervez Magyarországon: évente két új csarnok megépítését irányozta elő, ami hozzávetőlegesen 80 ezer m²-rel növeli az állományt évente. A vállalat részletes klímasemlegességi stratégiát dolgozott ki 2035-ig. 2025-től az új fejlesztések esetében 100%-ban zöldenergia-felhasználásra álltak át, 2028-ra pedig net-zero üzemelési karbonkibocsátási célt tűztek ki az új épületekre vonatkozóan. Nemes Rudolf kiemelte: a MIPIM-en a HelloParks azt kívánja bemutatni, hogy nem pusztán raktárépületeket fejleszt, hanem olyan korszerű, fenntartható logisztikai parkokat, amelyek egyszerre szolgálják a bérlők üzleti hatékonyságát, a befektetők pénzügyi elvárásait és a környezeti fenntarthatóság szempontjait.

Székely Ádám, az Innovinia – az IGPark-ok fejlesztője – tulajdonosa ismertette, hogy az Innovinia 2025 folyamán mindegy 40.000 m² ipari-logisztikai területet adott át Magyarország középső és keleti régióiban.  Az épületeket korszerű műszaki megoldások, magas hőszigetelési teljesítmény, modern fűtési-hűtési rendszerek és folyamatban lévő BREEAM minősítések jellemzik. 2026-ban közel 55.000 m² terület átadását tervezik: ennek egyik eleme a már építés alatt lévő 31.000 m² területű IGPark Nyíregyháza, valamint az idei évben induló nyugat-dunántúli terjeszkedés, amelynek részeként megkezdődik a 23.000 m²-es IGPark Pécs projekt fejlesztése. Kiemelte: A vidéki ipari központok fejlődése és a nagy beruházásokhoz kapcsolódó beszállítói igények továbbra is képesek érdemi keresletet generálni. A cégcsoport hazai jelenlétére építve nemzetközi szinten is tovább terjeszkedik, miközben meglévő tíz ipari parkjában folytatja spekulatív és built-to-suit fejlesztéseit, erősítve pozícióját a régió ipari ingatlanpiacán. A MIPIM-en az Innovinia azt mutatja be, hogy olyan adaptív ipari infrastruktúrát hoz létre, amely egyszerre támogatja a működési hatékonyságot, a hosszú távú értékteremtést és a fenntartható regionális növekedést – mondta.

Debrecen képviseli a vidék erejét

Debrecen az elmúlt évtizedben jelentős gazdasági léptékváltáson ment keresztül, melynek egyik meghatározó mérföldköve a BMW Group gyárának elindulása volt 2025 szeptemberében. 2015 óta több mint 12 500 millió euró beruházás érkezett a városba, amely által több mint 21 000 új munkahely létesül.

Több mint 200 év után először épülhet önálló, kifejezetten a Magyar Természettudományi Múzeum igényeire szabott kiállítóépület és gyűjteményi központ. Ez az épületkomplexum a természetvédelem, a biodiverzitás és a fenntartható fejlődés első számú magyarországi bemutatóhelye, élmény- és tudományos központja, egyben Közép-Európa meghatározó kulturális-tudományos közösségi intézménye, valamint Európa legmodernebb és egyik legnagyobb természettudományi kiállító- és kutatóhelye lesz.

Az idei kiállítók között mutatkozik be a Faedra Group, egy dinamikusan növekvő, teljes egészében magyar magánkézben lévő ingatlanfejlesztő cégcsoport. Projektportfóliója ipari-logisztikai és lakóingatlan-fejlesztéseket foglal magában, amely 2026-tól kiskereskedelmi eszközosztállyal bővül. A vállalat fejlesztéseit az innováció, a fenntartható szemlélet és a hosszú távú értékteremtés iránti elkötelezettség határozza meg.

A WING Csoport közép-európai régió egyik vezető, magántulajdonban lévő ingatlanfejlesztő és -befektető vállalatcsoportjaként az iroda és az ipari projektek mellett, a lakóingatlan-fejlesztéseinek bemutatására helyezi a hangsúlyt a MIPIM-en. Magyarországon idén összesen nyolc lakóprojektben közel 1500 lakás fejlesztése indul, köztük az első vidéki lakóprojekt Debrecenben, valamint a prémium, Normafa közelében lévő Mártonhegyi Villapark. A WING emellett továbbra is aktív a szállodai, irodai, kiskereskedelmi és ipari ingatlanok terén is. A szállodaszegmensben kiemelhető, hogy folyamatban van Budapest első Hotel Indigo szállodájának megvalósítása az Andrássy úton, miközben a vállalat belépett a szállodaüzemeltetői piacra is.

Jelen lesz a Magyarország-standon az „ingatlanspecialista” Gránit Alapkezelő, amely a portfóliójába tartozó több mint 500 000 m²-nyi prémium ingatlanállománnyal, és több mint 1300 milliárd forint kezelt összvagyonnal az egyik meghatározó szereplője a régiós ingatlanpiacnak. ESG-alapú szemléletével és hosszú távú értékteremtésre építő stratégiájával a fenntartható városfejlesztés elkötelezett támogatójaként jelenik meg a kiállításon.