Az EP az erdőirtás megfékezésére fogadott el rendeletjavaslatot
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén rendeletjavaslatot fogadott el szerdán, amely szerint az Európai Unióban csak olyan termékeket lehet majd forgalmazni, amelyek előállítása nem jár klímaváltozást és a fajgazdagság csökkenését előidéző erdőirtással és erdőpusztulással.

(Fotó: Pixabay)
Az 552 szavazattal, 44 ellenszavazat és 43 tartózkodás mellett elfogadott rendeletjavaslat értelmében az uniós forgalmazóknak nyilatkozatokkal kell igazolniuk, hogy beszállítóik kellő gondossággal jártak el, azaz 2020. december 31-ét követően csak úgy termeltek ki fát termékeik előállításával összefüggésben, hogy azzal nem okozták erdőterületek pusztulását, illetve hogy termékeik nem kiirtott erdőterületről származnak. A vállalkozásoknak arról is be kell majd számolniuk, hogy a termékek előállításakor betartották a származási ország törvényeit, köztük az emberi jogokra vonatkozókat is, és hogy az ott élő őslakos népek jogai sem sérültek.
Ezekre a termékekre, alapanyagokra vonatkoznak a rendelkezések
Az Európai Bizottsági eredeti javaslata szerint a rendelkezések a kávéra, a kakaóra, a pálmaolajra, a szójára, a marhahúsra és a faanyagra, valamint az ezekből előállított termékekre, például a csokoládéra, a bőrárukra és a bútorokra vonatkoztak volna. Az egyeztetések során az Európai Parlament a listát újabb termékekkel kiegészítette ki, így a jövőben a gumi, a faszén, a nyomtatott papírtermékek és egyes pálmaolaj-származékok erdőirtásmentes előállítását is igazolni kell.
Az EP javaslatára ezentúl erdőpusztulásnak minősül az őserdők, illetve a természetes módon regenerálódó erdők ültetvényerdővé, vagy más fás területté való átalakítása is.
A rendelet hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül az EU kockázati kategóriákba sorolja majd a különböző országokat vagy országrészeket
Ahol alacsony a kockázat, ott egyszerűsített eljárást lehet majd alkalmazni a kellő gondosság tanúsítására. Az ellenőrzések aránya is ennek megfelelően alakul: magas kockázat esetén a piaci szereplők 9 százalékát, átlagos kockázatnál 3 százalékát, alacsony kockázatnál pedig 1 százalékát kell évente ellenőrizni. A szabályokat megszegő piaci szereplőkkel vagy kereskedőkkel szemben arányos és visszatartó erejű szankciókat kell majd alkalmazni. A kiszabható legmagasabb pénzbüntetés az uniós szinten elért teljes éves árbevételük legalább 4 százaléka lesz.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
Pisztáciaboom a világban – sok helyen kedvenc snack lesz
A pisztácia iránti kereslet világszerte folyamatosan nő, és a globális…
Tovább olvasom >Veszélyben a világ fűszerei: a klímaváltozás a tömjént és a vaníliát sem kíméli
A globális felmelegedés egyre súlyosabb hatással van a világ fűszertermelésére…
Tovább olvasom >Javult áprilisban az euróövezet feldolgozóipari aktivitása, de még gyenge teljesítményt mutat
Áprilisban 32 hónapja a legenyhébbre mérséklődött az euróövezeti feldolgozóipar teljesítménycsökkenésének…
Tovább olvasom >További cikkeink
Terjednek a sötét mintázatok az e-kereskedelemben – és gyakoribb ellenük a hatósági fellépés is
Sürgetés, nyomásgyakorlás, költségek elrejtése vagy „csepegtetése” – egyre gyakrabban alkalmazzák…
Tovább olvasom >Történelmi csúcson a vállalati fúziók – gyorsabb eljárásokkal, mesterséges intelligenciával dolgozik a GVH
2024-ben rekordszámú vállalati összefonódás történt Magyarországon, az érintett cégek összesített…
Tovább olvasom >Fagy sújtotta a hazai gyümölcsösöket – áremelkedéssel és kínálati hiánnyal indul a szezon
Május beköszöntével egyre több szezonális gyümölcs jelenik meg a boltokban…
Tovább olvasom >