Az ENSZ Statisztikai Bizottsága új globális indikátort fogadott el a változatos étrend mérésére

A sokféleség – avagy az alapanyagok változatossága – az egészséges étrend alapja

Az új indikátort az ENSZ Statisztikai Bizottságának 56. ülésszakán fogadták hivatalosan el New Yorkban.

A minimum étrendi változatosság bevezetése a fenntartható fejlődési célok merőszámai közé egyike azon mélyreható változásoknak, melyet a Bizottság a 2025-ös átfogó felülvizsgálata során eszközölt ezen indikátorok esetében – és ezzel a második és utolsó ilyen felülvizsgálat a 2030-as fenntarthatósági ütemterv megvalósítása során.

A változatos étkezés fontossága

A sokféleség – avagy az alapanyagok változatossága – az egészséges étrend alapja. A minőségi étkezés alapvető fontosságú a táplálkozásból fakadó problémák elkerülése, illetve az egészség, növekedés, fejlődés és jóllét támogatásához. A változatos étrendre vonatkozó, módszertanilag validált új indikátort két csoportnál mérik: a gyermekek (MDD-C indikátor) és a szülőkorú nők (MDD-W indikátor) esetében. Előbbiért a UNICEF, míg utóbbi nyomon követéséért a FAO lesz felelős. A nőkre vonatkozó indikátor, melyet a FAO partnereivel együtt alakított ki, egy egyszerű eldöntendő kérdéses indikátor, amely azt nézi, hogy az elmúlt 24 órában a 15 és 49 év közötti nők mekkora arányban fogyasztottak legalább ötöt egy tíz élelmiszer-alapanyagot tartalmazó listából.

A 10-es élelmiszer-alapanyag lista a következő: gabonafélék, gyökérzöldségek, hüvelyesek (bab, borsó és lencse), magvak, tej és tejtermékek, hús és hal, tojás, leveles zöldségek, A-vitaminban gazdag gyümölcsök és zöldségek, egyéb zöldségek, és egyéb gyümölcsök.

Minél nagyobb azon nők aránya a mintában, akik elérik a határértéket, annál nagyobb a valószínűsége, hogy egy adott lakosságon belül teljesül a nők elégséges vitamin- és ásványi anyag bevitele. A gyermekekre vonatkozó indikátornál is hasonló megközelítést alkalmaznak.

„Az egészséges étrendre vonatkozó fenntartható fejlődési cél indikátor hiánya miatt a táplálkozás alapvető szerepe a 2030-as fenntarthatósági ütemterv megvalósításában visszhang nélkül maradt, pedig tudjuk, hogy az egészségtelen étrend világszerte a legfőbb oka a rossz egészségi állapotnak és nem fertőző betegségek terjedésének. Most az országok és a nemzetközi közösség kezébe egy új eszköz került, hogy tényadatokon alapuló stratégiákat dolgozzanak ki a táplálkozás és az emberek egészségének javítása érdekében az étrenden keresztül – vagyis, hogy megvalósítsuk az éhezés felszámolását célzó globális célt”

– mondta Rosero Moncayo, a FAO vezető statisztikusa és a statisztikai egységének igazgatója.