Az ember birka, amerről a kolomp szól, arra megy – Puskás Tamás színész, rendező a FutureTalks podcastban

A színházi világ gazdasági hátteréről, a családról és színészlét kihívásairól is mesélt Puskás Tamás, a Centrál Színház igazgatója, színész-rendező a legújabb FutureTalks podcastban.

„Hozzászoktunk ahhoz, hogy mindig újabb és újabb kanyarban, mindig újabb és újabb sárkány toppan elénk, akivel meg kell küzdeni, de ehhez a küzdelemhez hozzászoktunk. Tehát folyamatosan történik valami, ez azt jelenti, hogy a színház berendezkedik valamire, azután egyszer csak jön a TAO, akkor arra rendezkedik be, de azután rögtön jön a magánszínházzá alakulás, időközben eltörlik a TAO-t, más lesz államtitkár, és mindent megváltoztat. Így annyira rugalmasnak kell maradni, hogy néha saját magunknak is meglepetéseket okozunk.” – jellemzi a színházélet gazdasági körülményeit Puskás Tamás színész, rendező, a Central Színház igazgatója.

Puskás Tamás elmondta, hogy olykor a véletlenek is segítenek a sikerhez vezető úton: „A My Fair Lady-t például véletlenül vállaltuk be, hiszen nem lehet profitábilis egy ekkora 430 fős nézőtér előtt egy ekkora zenés játék. Ráadásul a musical évében tavasszal elindítottunk egy 140 milliós építkezést, amelynek keretében felújítottuk a Centrál egész nézőforgalmi terét, így egyszerre lett kész a My Fair Lady, és egyszerre lett kész nézőtér. Porban, kőporban próbáltunk, és még a bemutató nézőközönsége is cementes vödrök között érte el a székét. De ez együtt akkora fegyvertény volt, hogy megalapozta az azóta is tartó sikerét a Centrálnak.” Mindemellett a színész rendező szerint kell lenni egy belső hitnek, hogy az adott feladatot meg tudják ugrani.

A szakember egyébként már a főiskolán is arról győzködte társait és tanárait, hogy igenis lehet rentábilis vagy profitábilis színházat csinálni. A legnagyobb kihívást szerinte az jelenti, hogy folyamatosan változnak a körülmények, volt, amikor a TAO-ra rendezkedett be mindenki, majd 2018-ban ez a támogatási forma megszűnt. A mecenatúrában pedig nem hisz, aminek egyszerű oka van: „A mecénás, tehát a gazdag ember, szeret ebben a történetben főszereplő lenni. De az előadó művészetek területén már van egy főszereplő, az állam. Emellett nagyon nehéz még jelentős mecénásokat behozni.” A színész rendező ezen kívül beszélt a karrierjéről, a mai színházvilágról, arról, hogy miért számít személy szerint rebbelisnek és hogyan éli meg, hogy a családtagjai is a Centrál színházban dolgoznak.
Ne hagyja ki legújabb podcast beszélgetésünket, iratkozzon fel a Trade Magazin Youtube csatornájára: FELIRATKOZÁS