Az ellopott húszmilliárdos húsáfa nyomában

A sertéshús áfájának csökkentéséről döntött a kormány. Januártól az élő- és a félsertés általános forgalmi adója 5 százalék lesz a mostani 27 százalékról. Ennek értelmében csak a termelői és a félig feldolgozott alapanyag ára csökken, de a hústermék, illetve a feldolgozott nyershús marad 27 százalékos áfa körben, vagyis a fogyasztóknak továbbra is meg kell fizetniük a teljes áfát, bár az áttételes hatások miatt valószínűleg érzékelhető lesz számukra is az adócsökkentés.

A vidékfejlesztési miniszter a bejelentést követően azt mondta, az intézkedés hozzájárul a gazdaság fehérítéséhez, az érintett vállalkozások versenyképességének növeléséhez. Talán az utolsó pillanatban született meg a döntés, ha a kormány valóban ösztönözni kívánja a magyar sertéstartásra vállalkozókat. Emlékezetes, hogy 2012 nyarára azonban hárommillió alá csökkent a sertésállomány – ilyen kevés sertés utoljára a második világháború alatt volt Magyarországon.

A gondot egyebek között az igen magas takarmányárak és az alacsony felvásárlási ár okozta. Ehhez járult még hozzá, hogy az unió jelentős sertés-előállítói – mint például Dánia és Hollandia – is Európában próbáltak szabadulni a feleslegtől. Ráadásul a külföldi versenytársakat nem terhelték a magyarországihoz hasonló áfa terhek, így könnyebben tudtak betörni a magyar piacra.

Vannak akik, a döntésnek örülnek, mások arra figyelmeztettek, hogy az intézkedés a nyersanyagra vonatkozik, ezért a boltokban értékesített nyershúsnál és más húskészítményeknél nem lesz ekkora az áresés, mint ahogy azt a kormánypárti hozzászólók remélik.

Egy rádiónyilatkozatában Orbán Viktor miniszterelnök az áfa csökkentésről szólva, a sertés áfájának mostani mérséklésében elsősorban a sertéságazatban dolgozók munkahelyének megmentését látja. Kifejtette azt is, hogy nagyon megnőtt – a becsületesen gazdálkodó magyarok rovására – azok versenyelőnye, akik áfát csalnak az élő- és a félsertés előállításánál, vagy a magyarországi sertések helyett importból hozzák be az alapanyagokat, ellenük szolgál januártól az áfa csökkentés.

Az élősertés és a félsertés áfájának csökkentése legfeljebb a feldolgozók finanszírozási helyzetén javít, de a kilós karajért sorba álló kisfogyasztóknak egy fillérrel sem teszi olcsóbbá az életét. Viszont rendkívül nehéz helyzetbe hozza a sertéstartókat is. Ezzel bebizonyosodott, hogy a Fidesznek nem számít a kisfogyasztók érdeke, de az is kiderült, hogy a Fidesz a tisztességes magyar kereskedőkkel szemben a feketekereskedők oldalán áll. A kormány által benyújtott javaslatból kiderül, hogy egy fillért sem hajlandók a költségvetésből szegényebbekre áldozni, bejelentés csak arra volt jó, hogy a fideszes óriásplakátokra ki lehessen írni az áfa csökkentést is – állítja Gőgös Zoltán szocialista országgyűlési képviselő a Parlament mezőgazdasági bizottságának alelnöke.

Amint az évek óta húzódó meghozott első döntés után várható volt, az élelmiszerek áfájának csökkentése mellett voksolt több élelmiszertermelő ágazat képviselője, így a baromfi, valamint a tej termelők és a kertészek is nagyon szeretnék, ha az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentenék.

Jó lenne, ha ezzel még nem érne véget az áfa csökkentési kampány. Hiszen a “Fórum az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséért” társulás, amelyet, kéttucatnyi, alapvető élelmiszereket előállító iparágakban (hús- és húsipari, sütőipari, malomipari, zöldség-gyümölcs, tej- és tejtermékek, baromfi, cukor, kávé, étolaj) működő cég és szakmai szervezeteket alkot, egy éve megbízta az Ernst & Young könyvvizsgáló céget, hogy mérje fel a hazai élelmiszer feketepiacának erejét.

Tanulmány alapján végzett modellszámítások szerint az áfa csökkentés nem okozná a jelenlegi adóbevételek visszaesését, miután az ágazat kifehérítése és a dinamikus fejlődés összességében, az egyéb adók és járulékok növekedésének figyelembevételével, a jelenleginél jóval nagyobb bevételeket biztosítana. A könyvvizsgálók szerint, a 2012-es árakon, az alapvető élelmiszerek forgalmazása során évente mintegy 128 milliárd forintos áfát csalnak el. A csalások a zöldség-gyümölcs ágazatban okozzák a legnagyobb áfa veszteséget (50,5 milliárd forint), utána a húságazat (22,2 milliárd forint) valamint a malomipar és pékáruk (17 milliárd) következik, de jelentős a baromfi- és tejipar is, amelyekben 11-11 milliárddal rövidít meg a költségvetést. A cukor esetében, szűk hétmilliárdra, a kávétermékeknél 5,6, a növényolaj esetében 3,3 milliárdra becsülték azt az összeget,a melyet a feketézők el tudnak spórolni. (munkatársunktól)