Az ellátási lánc felzárkózik az erdőírtás mellé
Az agrár-élelmezési rendszeren belül az élelmiszer-ellátási lánc közel vannak ahhoz, hogy lehagyja a mezőgazdaságot és a talajművelést az üvegházhatásúgáz-kibocsátás tekintetében, az élelmiszerfeldolgozás, csomagolás, szállítmányozás, kereskedelem, a háztartások fogyasztása, a hulladékkezelés és a műtrágya-előállítás gyors növekedése okán – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új tanulmányában.

Szupermarket az örmény fővárosban, Jerevánban. ©FAO/Karen Minasyan
Ezen tényezők, melyek függetlenek a farmon belüli tevékenységektől és a talajművelés módjaitól, már jelenleg is az agrár-élelmezési rendszer CO2-kibocsátásának több mint felét adják a fejlett országokban, míg részesedésük a fejlődő térségekben megduplázódott az elmúlt 30 évben.
A tanulmány, melyet a FAO vezető statisztikusa, Francesco Tubiello készített, ahhoz a törekvéshez csatlakozik, mely számosítani igyekszik az üvegházhatású gázok kibocsátásának változását a csökkentésre irányuló intézkedések támogatásáért és a döntéshozók tájékoztatásáért. Az ebben felhasznált, 2019-ig közel 30 évet felőlelő, 236 országból és területről gyűjtött adatok pedig már mindenki számára könnyen hozzáférhetőek a FAOSTAT portálon, további részletekkel szolgálva az agrár-élelmezési rendszer minden komponenséről. Ez segít a gazdálkodók, minisztériumok és az országok vezetői számára megérteni, hogy miként kapcsolódnak a tervezett klímatudatos döntések a Párizsi Megállapodáshoz.
Emellett a fogyasztók is jobban átláthatják az egyes élelmiszer-alapanyagok globális karbonlábnyomát.
Az új adatok kimutatták, hogy az ember által generált szén-dioxid-kibocsátás 31%-a (16,5 milliárd tonna) származik az agrár-élelmezési rendszerekből, ami 17%-os növekedést jelent 1990-hez képest, amikor még kisebb volt a globális népesség.
A tanulmány, mely szélesebb adathalmazzal és aprólékosabb megközelítéssel dolgozik, szintén megállapította, hogy a földhasználat változásából eredő kibocsátás (mint az erdők átalakítása szántóterületté) bár továbbra is jelentő tényező az agrár-élelmezési rendszer kibocsátásán belül, ám részesedése 25%-kal csökkent ezen időszak alatt, miközben a farmon belüli tevékenységé csupán 9%-kal nőtt. Ez mutatja, hogy az ellátási láncnak mekkora szerepe van az egész rendszer kibocsátásának emelkedésében.
Az új adatok megjelenése a COP26 klímacsúcson keretében, meghatározó lehet a glasgowi tárgyalások és a karbonsemlegességre vonatkozó ígéretek megvalósítása során.
Kapcsolódó cikkeink
Változásra van szükség a magyar mezőgazdaságban
Változásra van szükség a magyar mezőgazdaságban, a kihívásoknak csak úgy…
Tovább olvasom >Több mint 70 százalékkal esett vissza az őszibarack termésátlaga idén
A kalászos gabonafélék aratása szinte befejeződött 2025. augusztus 13-ig, a…
Tovább olvasom >Kisebb forgalom mellett is nőtt a műtrágya-értékesítésből származó árbevétel
A műtrágya-forgalmazók 783 ezer tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők…
Tovább olvasom >További cikkeink
A robbanásszerű keresletnövekedésre válaszul bővíti joghurtgyárát a Danone az USA-ban
Több millió dolláros beruházással bővíti az ohiói Minster városában található…
Tovább olvasom >A kávét és édességeket terhelő adók eltörlését tervezi Dánia
2027-re teljesen kivezetné a kávéra és édességekre kivetett adókat Dánia,…
Tovább olvasom >Neubauer Katalin: az árrésstop és a plázastop nem a kiskereskedelem érdekeit szolgálja
A kormány meghosszabbította az árrésstopot és szigorította a plázastop szabályait,…
Tovább olvasom >