Az ellátási lánc felzárkózik az erdőírtás mellé
Az agrár-élelmezési rendszeren belül az élelmiszer-ellátási lánc közel vannak ahhoz, hogy lehagyja a mezőgazdaságot és a talajművelést az üvegházhatásúgáz-kibocsátás tekintetében, az élelmiszerfeldolgozás, csomagolás, szállítmányozás, kereskedelem, a háztartások fogyasztása, a hulladékkezelés és a műtrágya-előállítás gyors növekedése okán – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új tanulmányában.
![](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2021/11/Ke%CC%81pernyo%CC%8Bfoto%CC%81-2021-11-08-22.26.25-1024x645.png)
Szupermarket az örmény fővárosban, Jerevánban. ©FAO/Karen Minasyan
Ezen tényezők, melyek függetlenek a farmon belüli tevékenységektől és a talajművelés módjaitól, már jelenleg is az agrár-élelmezési rendszer CO2-kibocsátásának több mint felét adják a fejlett országokban, míg részesedésük a fejlődő térségekben megduplázódott az elmúlt 30 évben.
A tanulmány, melyet a FAO vezető statisztikusa, Francesco Tubiello készített, ahhoz a törekvéshez csatlakozik, mely számosítani igyekszik az üvegházhatású gázok kibocsátásának változását a csökkentésre irányuló intézkedések támogatásáért és a döntéshozók tájékoztatásáért. Az ebben felhasznált, 2019-ig közel 30 évet felőlelő, 236 országból és területről gyűjtött adatok pedig már mindenki számára könnyen hozzáférhetőek a FAOSTAT portálon, további részletekkel szolgálva az agrár-élelmezési rendszer minden komponenséről. Ez segít a gazdálkodók, minisztériumok és az országok vezetői számára megérteni, hogy miként kapcsolódnak a tervezett klímatudatos döntések a Párizsi Megállapodáshoz.
Emellett a fogyasztók is jobban átláthatják az egyes élelmiszer-alapanyagok globális karbonlábnyomát.
Az új adatok kimutatták, hogy az ember által generált szén-dioxid-kibocsátás 31%-a (16,5 milliárd tonna) származik az agrár-élelmezési rendszerekből, ami 17%-os növekedést jelent 1990-hez képest, amikor még kisebb volt a globális népesség.
A tanulmány, mely szélesebb adathalmazzal és aprólékosabb megközelítéssel dolgozik, szintén megállapította, hogy a földhasználat változásából eredő kibocsátás (mint az erdők átalakítása szántóterületté) bár továbbra is jelentő tényező az agrár-élelmezési rendszer kibocsátásán belül, ám részesedése 25%-kal csökkent ezen időszak alatt, miközben a farmon belüli tevékenységé csupán 9%-kal nőtt. Ez mutatja, hogy az ellátási láncnak mekkora szerepe van az egész rendszer kibocsátásának emelkedésében.
Az új adatok megjelenése a COP26 klímacsúcson keretében, meghatározó lehet a glasgowi tárgyalások és a karbonsemlegességre vonatkozó ígéretek megvalósítása során.
Kapcsolódó cikkeink
FAO: Mérséklődött az élelmiszer-alapanyagok világpiaci mutatója januárban
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) pénteki jelentése szerint az élelmiszer-alapanyagok…
Tovább olvasom >Február 4-től lehet pályázni öntözési beruházások megvalósítására
Kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését az Agrárminisztérium, amely…
Tovább olvasom >Tovább nő a vágómarha termelői ára
Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2024-ben a szarvasmarha vágása…
Tovább olvasom >További cikkeink
MBH Bank: A januári inflációs adat után 4,6%-ra emeljük idei inflációs prognózisunkat
A decemberi 4,6%-os év/év alapú áremelkedést követően 2025. januárban 5,5%-kal…
Tovább olvasom >Az ESG fenntarthatóság egyre fontosabb a hazai kkv-k számára
A fenntarthatóság és a vállalatirányítási szempontok (ESG: Environmental, Social, Governance)…
Tovább olvasom >Nem magyar sajátosság a kiugró januári infláció – ekkor fékezhet az áremelkedés
Az év eleji áremelések hatásai egyértelműen megmutatkoznak a legfrissebb inflációs…
Tovább olvasom >