Magasabb inflációt vártak az elemzők

A várakozásoknál minimálisan alacsonyabb februári infláció és a maginfláció csökkenése nyomán az árak lassú, hullámzó emelkedését várják az MTI-nek nyilatkozó elemzők, de kizárják a jegybanki célérték elérését és a monetáris politikai alapállás megváltozását ebben az évben.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott jelenése szerint februárban a fogyasztói árak átlagosan 1,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, januárhoz viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőttek. A szezonálisan kiigazított maginfláció 2,4 százalékos volt februárban, 0,1 százalékponttal csökkent a januárihoz képest.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában azt írta, hogy februárban némi meglepetést okozott a fogyasztói árak alakulása azzal, hogy az előző havinál és a piaci várakozásnál is alacsonyabb lett, mi több a volatilis tételek kiszűrésével kapott maginflációs adat szintén csökkent 0,1 százalékponttal, vagyis a mutatók távolodnak a jegybank inflációs céljától.
A legmagasabb – messze átlag feletti – inflációt továbbra is az élelmiszerek és szeszes italok, dohányáruk csoportjában mérték. A célzott áfacsökkentések tehát érdemben nem éreztetik hatásukat, miközben a jövedéki adó változása komoly hatást gyakorol az érintett termékek árára. Az üzemanyagoknál elsősorban a bázishatás miatt mérséklődött az inflációs nyomás – magyarázta.
Az ING vezető elemzője úgy látja, hogy a februári inflációs adat jelentheti az idei év mélypontját és a következő hónapokban lassú, fokozatos emelkedés indulhat el, így év végére 2,8 százalékra kúszhat az áremelkedés üteme. Az év egészét tekintve átlagosan 2,6 százalékos inflációval kalkulálnak az ING-nél, álláspontjuk szerint az általános áralakulás így nem indokol irányváltást a jegybank monetáris politikájában.
Jobbágy Sándor, CIB Bank elemzője egyebek mellett azt emelte ki, hogy az infláció éves mutatója tavaly június óta először csökkent 2,0 százalék alá.
Az infláció trendjében a belső kereslet erősödése, a béremelkedések hatása továbbra is a vártnál lassabban jelentkezik, elsősorban a lakáspiaci kereslet miatt. A folytatódó béremelkedés azonban továbbra is felfelé mutató kockázatot jelent. Emiatt és részben az első negyedévben fokozottabban érvényesülő bázishatás miatt az év eleji viszonylag alacsony infláció átmeneti jelenségnek tekinthető. A második negyedév már 2,3-2,6 százalékos havi inflációs ütemeket hozhat majd. Az éves átlagos infláció 2018-ban a tavalyi 2,4 százalékosnál alig magasabban, 2,5 százalék közelében alakulhat, azaz a 3 százalékos jegybanki célszint tartós átlépése idén még nem valószínű – állapította meg a CIB Bank elemzője.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is fontos elemként jegyezte meg, hogy a dinamikus bérnövekedés továbbra sem jelenik meg az árakban.
Szerinte az idei év első hónapjaiban az üzemanyagárak bázishatása miatt alacsony maradhat az infláció, majd az év közepére átmenetileg megközelítheti a 3 százalékos inflációs célt, amit az okoz, hogy az üzemanyagárak a tavalyi év közepén jelentősen csökkentek, így a viszonyítási bázis alacsony lesz. Az év eleji célzott áfacsökkentések is támogatják az alacsony inflációt.
Az év végére az infláció ismét kissé mérséklődhet, így idén átlagosan 2,5 százalékos inflációra számít a Takarékbank. A bank elemzője hozzátette: az MNB egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így nem-konvencionális eszközök alkalmazásával a monetáris tanács tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzőjének véleménye szerint az infláció további lassulásához – ahogy azt előzetesen várták – a tavaly februári magas bázis, a célzott áfacsökkentések hatása, valamint az olcsóbb üzemanyagárak járultak hozzá leginkább. A jelenség azonban minden bizonnyal átmeneti, és az elkövetkező hónapokra az éves inflációs mutató fokozatos, lassú emelkedését prognosztizálják az Erste szakértői. Míg az alacsony importált infláció továbbra is csak lassabb emelkedést sugall, a pozitív növekedési kilátások, erős belső kereslet, gyors béremelkedés előbb-utóbb az árak emelkedéséhez kell, hogy vezessen.
A cél alatt lévő inflációs mutató továbbra is fontos érve marad a jegybanknak a laza monetáris politika fenntartása mellett – tette hozzá az elemző.
A várakozásoknak megfelelően lassult februárban az infláció, Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azonban a második és harmadik negyedévben gyorsulásra számít. Az év végén a 3 százalék körüli szintet is elérheti az infláció, éves átlagban pedig 2,5 százalék körül lehet. Februárban az inflációt lefelé húzta a bázishatás mellett a tartós fogyasztási cikkek és az üzemanyagok ára, felfelé nyomták viszont az élelmiszerek és a szolgáltatások. Mint rámutatott, a tartós fogyasztási cikkek iránt jelentős a lakossági kereslet, ennek ellenére a termékkörben nem látható jelentősebb drágulás, ami az alacsony importált inflációnak köszönhető. Németh Dávid szerint a februári 1,9 százalékos infláció lehetett az idei mélypont, márciusban stagnálás vagy a februárinál valamivel magasabb érték várható. A második negyedévtől gyorsulhat az infláció, főként a harmadik negyedévben várható nagyobb tempó. (MTI)