Az élelmiszeripar ma már nem „csak” stratégiai, de nemzetbiztonsági kérdés is

Nagy Márton abban bízik, hogy a fogyasztás élénkülése a vártnál gyorsabb lehet. Az idei adatok alapján a válság idején megerősödött pénzügyi óvatosság a lakosság körében fokozatosan enyhül, a jövedelmi helyzet javulása érzékelhetően bizakodással tölti el a magyar háztartásokat – fogalmazott. A reálbérek emelkedése önmagában még nem élénkíti a fogyasztást, de a lakossági költekezés élénkülését az idegenforgalmi és a hitelpiaci adatok egyaránt igazolják – hangsúlyozta.

A vállalati hitelek piaca egyelőre visszafogottabb, de már láthatóak a beruházási aktivitás növekedésének előjelei – tette hozzá a tárcavezető, aki szerint fontos, hogy a gazdasági növekedést ne csak a nagyvállalatok és a vagyonosabb háztartások érzékeljék. A kormány ezért is szorgalmazta a minimálbér decemberi emelését, a bérfejlesztéseket, az üzemanyagok árának csökkentését, a kisvállalkozásokat támogató programokat. Nagy Márton úgy véli, a munkaerőpiacon is jelentősek a tartalékok, az inaktívak köréből akár százezrek állhatnak munkába. Az export növelése az európai piacok gyengélkedése miatt nagyobb kihívás, a magyar EU-elnökségnek lesz feladata ezen a téren. A miniszter többek között az elektromos autózás fellendítését sürgette, hogy a belföldi akkumulátorgyártás elegendő megrendeléshez jusson.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a gazdasági növekedés fontos feltételének nevezte a pénzügyi közvetítőrendszer fejlődését. Virág Barnabás kiemelte, hogy a bankok tavalyi kiemelkedő jövedelmezősége erős egyedi hatásokkal magyarázható, vagyis hosszú távon nem tartható fönn. A magas kamatszint azért sem kedvező, mert gazdasági növekedésre csak alacsony infláció mellett van esély, az árak leszorítása tehát nem egyszeri feladat, az árszintet és az inflációt tartósan alacsonyan kell tartani – fogalmazott.

A hitelezésben viszont szerinte jelentős tartalékok lehetnek, ugyanis a belföldön a lakossági pénzügyi vagyona magasabb a régiós átlagnál, de a hitelezés attól jelentősen elmarad. A Magyarországon működő bankok mérlegfőösszege a 90-es évek óta jelentősen emelkedett, tavaly már majdnem elérte a GDP összegét, ám a banki hitelek GDP-hez viszonyított aránya évek óta nem változik. Javítani kell tehát a pénzügyi közvetítés hatékonyságát, emellett a tőzsdei aktivitást is lehetne ösztönözni, hogy a lakossági megtakarítások hasznosulhassanak a gazdaságban – tette hozzá.

A jegybank alelnöke szerint a bankok másik fontos feladata a következő években a zöld átállás finanszírozása lesz, működésüket pedig a digitális átállás jegyében folyamatosan fejleszteniük kell technológiai oldalon is. A hitelintézetek akkor járnak el jól, ha az online szolgáltatásaikat az ügyfélélmény és biztonság egyensúlyára alapozzák, a pénzügyi közvetítő rendszer legfontosabb tőkeeleme ugyanis a hitelesség, meg kell tudniuk védeni a rendszereiket az internetes bűnözés térnyerésétől – mondta Virág Barnabás.

Nagy István agrárminiszter a rendezvényen nélkülözhetetlennek nevezte a bankok szerepvállalását a mezőgazdaság finanszírozásában. A hitelintézetek nélkül az agrárium nem tudta volna elérni azokat a látványos eredményeket, amelyek 2010 óta a fejlődését jelzik. Ma már a gazdasági hitelállomány majdnem 15 százaléka az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban hasznosul, összege 2023 végére meghaladta az 1040 milliárd forintot – mondta.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar ma már nem „csak” stratégiai, de nemzetbiztonsági kérdés is. Az élelmiszerellátás biztonsága világszerte felértékelődött, ezért minden korábbinál nagyobb szükség van hatékony, versenyképes termelésre. A banki finanszírozás segíthet abban, hogy 2030-ra a termelékenység a másfélszeresére, hozzáadott értéke a kétszeresére emelkedjen 2020-hoz képest. Idén 2900 milliárd forint összértékű agrár- és vidékfejlesztési pályázat kiírása kezdődik el, a források hatékony felhasználásához pedig szükség van a minisztérium és a Magyar Bankszövetség szoros együttműködésére. Nagy István közölte, hogy az érdekképviselet és az agrártárca együttműködési megállapodást köt, kapcsolatukat ennek jegyében szorosabba fűzik a következő időszakban. Ennek eredményeképp folytatódhat az agrárgazdaság fejlődése, a vidék megerősödése, a természeti erőforrások fenntartható hasznosítása – fogalmazott.

A Magyar Bankszövetség elnöke a hitelintézetek elkötelezettek a pénzügyi rendszer stabilitása mellett, ennek érdekében mindig megegyezésre törekednek. Jelasity Radován hangsúlyozta, hogy a bankok kivették a részüket a feladatokból 2010 után is, amikor súlyos gazdasági nehézségeket kellett megoldani. Az évtized közepén elkezdődhetett a pénzügyi intézményrendszer iránti bizalom helyreállítása, a bankok elfogadottsága erősödött, a válság idején pedig felelősséggel végrehajtották a kormányzati és jegybanki intézkedéseket, a hitelezést példamutató összefogással fenntartották.

Jelasity Radován az érdekképviseleti tevékenység mellett a bankszövetség fontos feladatának nevezte a pénzügyi ismeretek terjesztését, valamint a társadalmi-környezeti elkötelezettséget kifejező kezdeményezéseket is. A szervezet büszke az eddigi eredményeire, felelősségteljes tevékenységére, magas kamatok helyett a hitelezés bővítésével akarja növelni az eredményeit, és a jövőben is képes lesz arra, hogy biztosítsa a magyar gazdaság növekedéséhez szükséges finanszírozást – tette hozzá.