Az élelmiszeripar fejlesztése nemzetstratégiai kérdés

Az élelmiszeripar fejlesztése nemzetstratégiai kérdés – hangoztatta Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes-államtitkár kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

Hozzátette: korszerű feldolgozás nélkül nincs életképes mezőgazdaság. Az ágazat megfelelő működéséhez pedig szükséges még a hatékony ellenőrzési rendszer is, amely magas szinten garantálja a fogyasztók biztonságát. Ez utóbbit szavatolja a most zajló húsvét előtti élelmiszerbiztonsági ellenőrzés is.

A Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) által szervezett húsvéti sajtóértekezleten Éder Tamás elnök annak a véleményének adott hangot, hogy az ágazat helyzete nem ad okot örömre, mivel az iparág sok cége jelentős gondokkal küzd.

A múlt évben – az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint – mintegy 3 millió élősertés volt Magyarországon. Ez 4 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Az anyakocák száma tavaly – 210 ezer – ugyancsak 4 százalékkal volt kevesebb mint 2010-ben. A vágások száma országosan elérte a 4,3 milliót, ami 7 százalékkal – mintegy 300 ezerrel – volt kisebb az előző évinél. A magas árak miatt az élősertés import 42 százalékkal csökkent – mondta az elnök.

Az élősertések ára átlagosan 30 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban. Ezt a jelentős alapanyag drágulást a feldolgozó üzemek a kiskereskedelmi szállításkor az átadási árban nem tudták érvényesíteni – jelezte a Hússzövetség elnöke. A további költségtényezők jelentős emelkedése – például az áfa emelése – nagy mértékben abba az irányba hat, hogy tovább szűkül az iparág legális szereplőinek tevékenysége, és nő a fekete gazdaság arány. Ez most a becslés szerint 30 százalék körül mozoghat – mondta Éder Tamás az MTI-nek. Mindez szerinte odavezetett, hogy sok feldolgozó került bajba.

Bognár Lajos ugyanakkor nem értett egyet a Hússzövetség elnökének azzal az állításával, hogy a hús ágazat az idén még a tavalyinál is több élelmiszer-felügyeleti díjat fizetne. Az MTI kérdésére közölte ez a díj a múlt évben mintegy 3 milliárd forintot tett ki, az idén pedig mintegy 1,5 milliárd forint lesz a számítások szerint.

Sánta Zoltán, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati szakértője arról beszélt, hogy a múlt évben Magyarországon az emberek mintegy 450 milliárd forint körüli összeget költöttek húsáruk vásárlására. Húsvéti füstölt áruk vételére ebből az összegből mintegy 7 milliárd forintot költöttek. Ez 6.200 tonna füstölt áru megvásárlását jelentette.

Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer-szakértője úgy vélte: jó és megbízható élelmiszert a fogyasztók csak olyan elárusítóhelyen találhatnak, amelyet már régebb óta ismernek.

Zsarnóczay Gabriella, a Magyar Élelmiszer-tudományi és Technológiai Egyesület (MÉTE) elnöke pedig a magyar ízlésnek megfelelő sonkát úgy határozta meg: az sertéscombból készült nyers és füstölt húsáru, amelyet hagyományos módon pácoltak és füstöltek. (MTI)