Az élelmiszerinfláció a rizs globális kereskedelmére is nyomást gyakorol
A globális rizsszállítók súlyos zavarai és a gabona iránti megugró kereslet együttesen megbonthatják a kereslet és kínálat közötti törékeny egyensúlyt, ami áremelkedéshez vezethet, és ismét felpörgetheti a globális élelmiszer-inflációt.
India a rizsfajták exportjának korlátozására lépett, a többi rizsfajtára kivetett 20%-os illetékkel együtt, ami az árucikk hazai és nemzetközi beszállítóinak egyensúlyát megbillentette. Az indiai rizsexportőrök szövetsége szerint egyes helyi kereskedők megtagadják az exportadó megfizetését, így több százezer tonna rizs rekedt az indiai kikötőkben. Mivel kevesebb rizs hagyja el Indiát, az ázsiai és afrikai országok súlyos rizshiánnyal küzdenek. Ezekben az országokban a rizs az étrend alapvető eleme. Az indiai rizst az ország kormánya erősen támogatja, azonban az új 20%-os illetékkel a rivális nemzetek most már készek felvenni az árversenyt.
India a legnagyobb rizsexportőr, 40%-os részesedéssel a rizs globális kereskedelmében, és exportjának 60%-a Ázsiába és Afrikába irányul.
Vietnam és Thaiföld, a második és a harmadik legnagyobb exportőr, megnövekedett keresletet fog tapasztalni, de ha a kereslet túl gyorsan változik és túlságosan felpörög, a rizs ára a két országban az egekbe szökik. A Thai Rizsexport Szövetség szerint ez a rizs árának emelkedését fogja okozni. Mindazonáltal a szervezet nem gondolja, hogy Thaiföld korlátozásokat fog alkalmazni az exportra. A két ország már egy ideje próbálja felfelé nyomni a rizs világpiaci árát, a múlt hónapban hivatalosan is partnerségre léptek az árucikk árának felhajtása érdekében. Vietnam arra számít, hogy az idén eléri a 7 millió tonna exportált rizs mennyiségét, ami a thaiföldihez hasonló szám (7,5 millió tonna).
A thaiföldi kormány szerint az ország 4,09 millió tonna rizst exportált a január-júliusi időszakban – 54%-kal többet, mint egy évvel korábban. A kedvező monszunszezon fellendítette a rizstermelést az országban.
Irak, Dél-Afrika, Jemen, Szenegál, Benin és a Fülöp-szigetek a thaiföldi rizs legfőbb importőrei közé tartoznak. Különösen Irak növelte idén 353,1%-kal a Thaiföldről származó rizs behozatalát.
Az Európában tapasztalható súlyos szárazság Olaszország rizsföldjeit is érintette (amelyeken 1,5 millió tonna rizst termelnek); mivel nincs öntözővíz, a Pó folyó 4000 rizstermelő gazdaságának termelése jelentősen csökken. Észak-Olaszországban 2021 novembere óta nem volt jelentős mennyiségű eső.
Olaszország szállítja az EU rizsének felét, amely nagyrészt Észak-Olaszországból származik. Fő importőrei a mediterrán országok és Kelet-Európa.
„Az aszály pusztít az olasz rizsföldeken, a becslések szerint a termés több mint 30 százalékos veszteséget okoz, miközben az ukrajnai háború miatt rekord mértékben megnövekedett termelési költségek miatt országszerte már tízezer hektárral csökkentették a vetést” – közölte a Coldiretti olasz gazdaszövetség.
A FAO összes rizsárindexe szerint a rizs ára 10,9%-kal magasabb, mint tavaly augusztusban; 2021 augusztusában 50 hónapos mélypontot ért el a rizs ára. A szervezet kiemeli, hogy az árak augusztusig minden elemzett kategóriában – indica, aromás, japonica és ragadós – stabilak maradtak.
A FAO azonban látta az első jeleket, amelyek India exporttilalmához vezettek. Indiában, ahol a Kharif ültetés jelentős előrelépést tett a hónap során az egyenlőtlen esőzések okozta lemaradás csökkentésében, az árak erősödési tendenciája a parboiled szegmensre korlátozódott. Ezen a piacon az árakat a bangladesi felvásárlások fokozódására utaló jelek támogatták. A Kharif-ültetési időszak a júniustól októberig tartó rizsültetési szezonra utal (amely India termelésének 80%-át teszi ki), amely aszályos és árvizes időszakot egyaránt megélt.
Banglades 1,2 millió tonna rizst fog importálni a következő hónapokban. India erős mezőgazdasági termelése talán túl sok szemet vonz, hiszen még Észak-Korea is segítséget kér az országtól, miután a monszun elpusztította az ország termését. India már most humanitárius segélyt nyújt Srí Lankának, miután az ország kormánya idén júliusban összeomlott.
Pakisztán a negyedik legnagyobb rizsexportőr a világon, hétmillió tonna rizst termel és négymillió tonnát exportál. Ha azonban az áradások nem vonulnak vissza, az október-decemberi téli termés elveszhet. A kataklizmikus monszunban Pakisztán Szindh tartománya– amely az ország élelmiszertermelésének egyharmadát termel – a 30 éves átlagnak hatszorosát kapta az idei monszunszezonban, ami a FAO szerint a tartomány terméseinek több mint felét tönkretette.
A példátlan áradások miatt a gazdák elvesztették az októberben kezdődő következő vetési szezon vetőmagjainak nagy részét.
Kapcsolódó cikkeink
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több…
Tovább olvasom >AM: végéhez ért az idei betakarítás és a vetés
Befejeződtek az idei évben az őszi betakarítási és a vetési…
Tovább olvasom >Végéhez ért az idei betakarítás és a vetés
Befejeződtek az idei évben az őszi betakarítási és a vetési…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >