Az élelmiszerguru, aki a növényi alapú étrendre esküszik
Tóth Gábor, akit sokan Bio Gabiként ismernek, az élelmiszeripari mérnöki pálya helyett egy sokkal nehezebb utat választott: elkötelezetten edukálja a magyarokat az egészséges életmód és táplálkozás terén. Munkássága több mint húsz éve során számos akadályt kellett leküzdenie, de kitartása és elkötelezettsége mára meghozta gyümölcsét. Az út azonban, amely idáig vezetett, messze nem volt egyszerű – a Forbes riportja ezt az utat járja körbe.
Gábor első komoly megmérettetése az volt, amikor 2001-ben megírta Az E-számokról őszintén című könyvét. Az élelmiszer-adalékanyagokról szóló könyvet először a Libri egyik vezetője utasította el, mondván, hogy „ez kémia, nem érdekli az embereket.” Gábor azonban nem adta fel, és néhány héttel később a Libri mégis ezer példányt rendelt a könyvből. Az időzítés tökéletes volt: Magyarország éppen az EU-csatlakozás küszöbén állt, és az élelmiszer-szabályozás is változóban volt. Az emberek figyelme egyre inkább az élelmiszer-adalékanyagok felé fordult, és Gábor könyve a maga „mélykémiai” tartalmával hirtelen nagy érdeklődést váltott ki.
A könyv sikere előtt Gábort leginkább csak a nagyvárosi egészségklubokban ismerték. A könyv kiadása után azonban „körbeturnézta” a kereskedelmi tévéket és rádiókat, ahol gyorsan ráragadt a „bátor élelmiszeripari mérnök” jelző, aki nem félt nyíltan beszélni az élelmiszeripar kihívásairól és visszásságairól. Munkája során számos olyan kérdést vetett fel, amelyekről az ipar inkább hallgatott volna. Ez a bátorság azonban nem volt mindig könnyű: egy-egy médiaszereplés előtt gyakran aláíratták vele, hogy bizonyos márkaneveket nem említhet, vagy ha mégis, akkor ő viseli a következményeket.
Miközben Gábor az egészséges táplálkozás híveként szerzett hírnevet, a saját élettörténete is tükrözi ezt az elkötelezettséget. Panelgyerekként nőtt fel, és már gyerekkorában megtanulta szüleitől, hogy az ételnek nemcsak táplálónak, hanem ízletesnek is kell lennie. Édesapja, aki pedagógus volt, nem vette meg a bolti felvágottakat, inkább otthon sütött húst zsírban, amit aztán paprikával és paradicsommal tálalt. Ez a tudatosság később is megmaradt Gáborban, és meghatározta egész életét.
Az élelmiszeranalitika iránti érdeklődése már a szakközépiskolában kibontakozott, és bár akkor még nem tudta, hogy ez lesz-e az ő útja, a laborélet iránti szeretete hamar megszilárdította ezt az elköteleződést. Az egyetemi évei során mélyült el igazán a táplálkozástudomány iránti érdeklődése. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem padjaiban szembesült azzal, hogy a táplálkozástudomány sokkal komplexebb, mint amit addig hitt. Tanárai szabadabban meséltek nekik az élelmiszergyártás pozitívumairól és árnyoldalairól, gyakran felhívva a figyelmet arra is, hogy bizonyos adalékanyagok, mint például a szacharin, potenciálisan káros hatásúak lehetnek.
Ez a felismerés ösztönözte Gábort arra, hogy megírja első könyvét, amelyben az élelmiszeripar kevésbé ismert oldalát mutatta be. Az élelmiszeripar azonban nem volt kész erre az őszinteségre. Gábor később is szembesült azzal, hogy munkásságát nem mindig fogadta el a szakma, sőt, sokszor megvető pillantásokkal találkozott, különösen akkor, amikor kiderült, hogy nagyrészt hús- és tejmentesen él. A tudományos közösség, és különösen a hazai tudományos elit, sokáig ragaszkodott az állati fehérje fontosságának mítoszához, amit Gábor a saját tapasztalatai és kutatásai alapján kérdőjelezett meg.
Az élelmiszeripari reformszemlélet elterjedését azonban nemcsak a tudományos világ, hanem az élelmiszeripari cégek is gátolták. Az ipar mindig csak annyira engedte be a reformszemléletet, hogy elmondható legyen, van teljes kiőrlésű termékük vagy vegán opciójuk, de a mainstream továbbra is a hagyományos, feldolgozott élelmiszereken alapult. Gábor ennek ellenére kitartott amellett, hogy a teljes értékű növényi étrend (téné) a jövő útja, mivel ez az étrend sokkal megengedőbb és közelebb áll a hagyományos mediterrán diétához, amely szintén a növényi alapú ételekre épít.
Gábor nemcsak elméleti szinten küzdött a táplálkozási reformokért, hanem gyakorlati lépéseket is tett. 2016-ban társaival megalapította a blnce hungary Kft.-t, amely funkcionális vegán élelmiszereket fejleszt és gyárt. A cég célja, hogy olyan tápanyagdús termékeket kínáljon, amelyek kielégítik a modern étrendi igényeket, miközben megőrzik a hagyományos ételek ízét és minőségét. A blnce termékei között olyan innovatív megoldások találhatók, mint a probiotikummal dúsított lenmagos termékek és növényi fehérjeitalok, amelyeket egy Balatonhoz közeli, vegán követelményeknek megfelelő üzemben gyártanak.
Gábor és csapata sikeresen felépítették cégüket, amely 2022 óta nyereségesen működik. A blnce termékeit jelenleg saját webshopjukban és a Müller drogériákban lehet megvásárolni. Az elmúlt években azonban Gábor felismerte, hogy a könyvek ideje lassan lejárt, és egyre inkább a digitális tartalmakra helyezi a hangsúlyt. Ennek részeként a közönség kibővítése érdekében egyre több videóval és TikTok-csatornával próbálják elérni a fiatalabb generációkat.
Gábor továbbra is független szakemberként dolgozik, és egyéni tanácsadást nyújt azoknak, akik az egészséges életmódra szeretnének áttérni. Miközben cége tovább fejlődik, Gábor elkötelezetten dolgozik azon, hogy minél több emberhez eljusson az egészséges táplálkozás üzenete. Úgy látja, hogy bár az út hosszú és nehéz, a változás már elkezdődött, és az emberek egyre nyitottabbak az egészségesebb, tudatosabb életmódra.
Kapcsolódó cikkeink
Az Eurofins csoport a magyar élelmiszeranalitikai piac meghatározó szereplőjévé válik a gyulai Food Analytica csatlakozásával
január 18-án a Eurofins Scientific, a világ vezető élelmiszeranalitikai laboratóriumhálózata…
Tovább olvasom >Csatlakozott a gyulai Food Analytica Kft. az Eurofins élelmiszeranalitikai csoporthoz
A gyulai székhelyű Food Analytica Kft. csatlakozott a luxemburgi székhelyű…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >