Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és a fenntarthatóság

A cikk a Trade magazin 2024/8-9. lapszámában olvasható.

Dr. Szilvássy Blanka Daniella
élelmiszer-biztonsági
főfelügyelő
Nébih

A csomagolóanyag már önmagában is hozzásegít minket a fenntarthatósághoz, hiszen megóvja élelmiszereinket az idő előtti romlástól, azaz az élelmiszer-pazarlástól. De természetesen maguk a csomagolóanyagok és az egyéb élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok (azaz Food Contact Materials, FCM) előállításának, a környezetben való előfordulásának fenntarthatóságát is vizsgálni kell, az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérése ugyanis az egyik legfontosabb uniós célkitűzés. Mérlegelni kell tehát, hogy az FCM-re vonatkozó uniós jogszabályok felülvizsgálata milyen mértékben és hogyan járulhat hozzá e célok eléréséhez, vagy azok más jogszabályok, szakpolitikák segítségével valósíthatóak meg hatékonyabban.

A fenntarthatóság bevezetése az FCM-politikába hozzájárulna az Egyesült Nemzetek 2030-ig szóló fenntartható fejlődési menetrendjének több céljához, mint amilyen az éhezés felszámolása, a jó egészség, illetve a jólét fenntartása vagy a felelős fogyasztás és termelés. Az EU körforgásos gazdasági cselekvési terve (CEAP), amely a Green Deal része, az anyagok és áruk körforgásának javítását tűzte ki célul, az áruk termelésének és fogyasztásának hatékonyabbá tétele érdekében.

Ha a Bizottság a fenntartható fejlődési célok alapján bevezeti a fenntarthatóságot az FCM-követelményrendszerébe, egyúttal biztosítania kell az azzal kapcsolatos koherenciát az egyéb uniós szakpolitikákkal – többek között a körforgásos gazdasággal és a „Farm to Fork” stratégiával (F2F stratégia) – történő alkalmazással. Kulcsfontosságú továbbá, hogy a szabályok kellően konkrétak és relevánsak legyenek az FCM előállítása és felhasználása szempontjából.

Pillérek

A Food Contact előírások felülvizsgálatáról már 2020-ban döntött a Bizottság, azóta számos tanulmány, kérdőív, konzultáció történt ezzel kapcsolatban. A F2F-stratégiában vállalt felülvizsgálati kötelezettséget annak érdekében teszi, hogy „javítsa az élelmiszer-biztonságot, biztosítsa a polgárok egészségét és csökkentse az ágazat környezeti lábnyomát”. Továbbá, hogy „támogassa az innovatív és fenntartható csomagolási megoldások alkalmazását környezetbarát, újrafelhasználható és újrahasznosítható anyagok felhasználásával”.

Épp ezért az FCM-előírások felülvizsgálatának általános célja, hogy az FCM-ekre vonatkozóan olyan átfogó, a jövőben is jól használható és végrehajtható uniós szintű szabályozási rendszert hozzon létre, amely teljes mértékben biztosítja az élelmiszer-biztonságot és a közegészségügy védelmét, garantálja a belső piac hatékony működését és támogatja a fenntarthatóságot. A folyamatban lévő felülvizsgálati folyamat hat „pillér” köré szerveződik, melyek közül az első négy pillérben a fenntarthatóság szempontja mellett megtalálható a késztermékre való hangsúly áthelyezése, az anyagok jobb rangsorolása és az analitikai módszerek fejlesztése. A fenntarthatósági pillér az FCM és az élelmiszeripari termékek gyártásának és felhasználásának fenntarthatóságát igyekszik növelni, beleértve az újrafelhasználást és az újrafeldolgozást is, amelyet a továbbiakban „fenntartható FCM” -nek nevezünk. Meg kell jegyezni, hogy ez a kifejezés meghatározza ezen pillér célkitűzéseinek hatáskörét, de nem határozza meg magát a „fenntarthatóságot” ebben az összefüggésben.

A Food Contact előírások felülvizsgálatáról már 2020-ban döntött az Európai Bizottság

Jogszabályok, irányelvek

A Bizottság jelenleg különböző kezdeményezések végrehajtásán dolgozik, amelyek célja a körforgásos gazdaság megvalósítása, az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a fenntartható élelmiszerrendszerek fejlesztése. Különösen a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló rendeletjavaslat (PPWR) és a fenntartható termékek ökotervezéséről szóló új rendelet (ERSP) fog kulcsszerepet játszani a körforgás javításában és az általában az FCM-jogszabályok hatálya alá tartozó termékek fenntartható lehetőségeinek támogatásában.

Az élelmiszer-csomagolást illetően két kezdeményezés indult a fogyasztói hulladék közvetlen kezelésére: az egyszer használatos műanyagokra vonatkozó (SUP) irányelvre vonatkozó javaslat és a PPWR-javaslat.

Az SUP-irányelv számos intézkedést vezetett be különösen a szemetelés visszaszorítására. Bizonyos egyszer használatos műanyagtermékek többé nem hozhatók forgalomba az EU piacán, ha a fenntartható alternatívák könnyen elérhetőek és megfizethetőek. A többi SUP esetében a cél a fogyasztás csökkentése a figyelemfelkeltés, a tervezési követelmények, a termékek műanyagtartalmára vonatkozó címkézési követelmények, a szemetelés környezeti hatásának elkerülését célzó ártalmatlanítási lehetőségek, a hulladékgazdálkodás és a gyártókra vonatkozó tisztítási kötelezettségek révén. Utóbbi körbe beleértve a kiterjesztett gyártói felelősségvállalási (EPR) rendszereket is.

A konkrét célok között szerepel a műanyag palackok szelektív gyűjtésére vonatkozó 77%-os célérték elérése 2025-re és 90% 2029-re, valamint, hogy az újrahasznosított műanyag aránya a PET-palackokban 2025-től 25%, 2030-tól pedig 30% legyen az összes műanyag italospalackban. Itt fontos megemlíteni az újrafeldolgozott műanyagból készült FCM-ekről szóló 2022/1616/EU rendelet előírásait. Ezen jogszabály meghatározza, hogy hogyan lehet a műanyag FCM-eket újra feldolgozni, melyek a rendelkezésre álló lehetőségek, az ahhoz szükséges engedélyek, valamint, hogy milyen vizsgálatokat kell ahhoz elvégezni, hogy ilyen termékek előállíthatóak és újra élelmiszer-csomagolásra felhasználhatóak legyenek.

Az, hogy végül a fenntarthatóság valóban bekerül-e az FCM-előírások közé, a jelenleg zajló munka eredménye lesz. Ehhez a Bizottság – ahogy eddig is – várja majd a szakmai szervezetek, ipari szereplők véleményét is, így érdemes a kapcsolódó felhívásokra odafigyelni és lehetőség szerint részt venni ezen kezdeményezésekben. //