Az élelmiszerárstop kivezetését sürgeti az Agrárkamara
A magyar fogyasztói és nemzetgazdasági érdekekkel ellentétes, kedvezőtlen folyamat, hogy a kiskereskedelmi áruházláncok – a magyar termelők, előállítók rovására – egyre több élelmiszer-szegmensben célozzák az import növelését. Ez a tendencia az átmeneti nehézségeken túl az elmúlt években kiharcolt magyar beszállítói pozíciók gyengüléséhez vezethet. A globális agrárgazdasági tendenciák alapján lassul az élelmiszerek árának növekedése, ami lehetőséget nyújthat az árstop kivezetésére, és az segítené a magyar pozíciók megtartását – hívja fel a figyelmet a NAK.

A külföldi importdömping alacsonyabb minőséget is jelent
Több éve elkezdődött világszerte és Magyarországon a termelők, élelmiszer-előállítók inputköltségeinek, az élelmiszer-előállítás költségeinek drasztikus emelkedése, amit a kezdeti időszakban a fogyasztói árak nem követtek le, valamint a kiskereskedelem részéről a termelők felé fizetett árak sem. Ezt követően – az Európai Unió gazdaságát jelentősen meggyengítő – szankciós politika következményeként drasztikusan tovább emelkedtek az előállítási költségek. Ez az egyensúlytalan helyzet hosszú távon nem volt tartható, és idővel a fogyasztói árak is hatványozottan emelkedtek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint sajnálatos tendencia, hogy a kereskedelmi szereplők – az ársapka okozta veszteségek kompenzálására hivatkozva – azokban a szegmensekben is jelentősen növelték az import termékek behozatalát, ahol az elmúlt években komoly piaci pozíciót szereztek a magyar előállítók, termékek (például tejtermékek, húsáruk). Ezt a kedvezőtlen folyamatot mihamarabb meg kell állítani.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke szerint fontos hangsúlyozni, hogy közép és hosszú távon minden magyar fogyasztó érdeke, hogy ne nőjön az import termékeknek, a külföldi beszállítóknak való kitettség, ugyanis az a hazai élelmiszer-önellátottságot – amihez minden adottsága megvan Magyarországnak – veszélyeztetné. A külföldi importdömping alacsonyabb minőséget is jelent.
Az élelmiszerárak – a magas előállítási költségek ellenére – a korábbi években jelentősen az európai átlag alatt voltak hazánkban, majd a 2022. évi emelkedéssel az átlag közelébe kerültek. Ugyanakkor a globális, illetve európai mezőgazdasági, élelmiszeripari tendenciák azt jelzik, hogy az agrár- és élelmiszertermékek árának emelkedése már a közeljövőben lassulhat. Annak érdekében, hogy a magyar termékek pozíciója ne romoljon, valamint az elmúlt évek során a magyar kereskedők és előállítók közt kialakult bizalmi kapcsolatok fennmaradjanak, célszerű lenne az árstop mihamarabbi kivezetése.
Kapcsolódó cikkeink
Új megközelítés kell a bogyós gyümölcsök termesztésében
Bár az éghajlatváltozás komoly hatással van a bogyós gyümölcsök hazai…
Tovább olvasom >Befejeződött az aratás Békés vármegyében
Befejeződött az aratás Békésben, a termésátlagok jóval elmaradnak az előző…
Tovább olvasom >NAK-elnök: durva támadás érte Brüsszelből az agráriumot
Durva támadás érte Brüsszelből az agráriumot, az Európai Bizottság új…
Tovább olvasom >További cikkeink
Júliusban a GKI konjunktúra indexe enyhén csökkent
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett –…
Tovább olvasom >A mai nappal feléljük a Föld erőforrásait, és ebben már vaskosan benne van valami, amire nem is gondolunk
Július 24-én van idén a globális Ovreshoot Day, vagyis a…
Tovább olvasom >Megállíthatatlanul drágul a kenyér – és vele együtt minden a pékségből
A kenyér a magyar családok asztalának alapdarabja, mégis egyre kevesebben…
Tovább olvasom >