Az élelmiszerárak növekedése és az ársapka volt a fő téma az Országgyűlés keddi ülésén

Az ellenzék kritizálta a kormányt

Jobbik: az uniós élelmiszerdrágulást sokszorosan meghaladják a hazai árak

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy egy év elején közzétett, a világ országait áttekintő grafikon szerint az élelmiszerárak drágulását tekintve Magyarország a tizedik helyen állt. Ez egy sokkoló adat volt, és a probléma az, hogy az uniós élelmiszerár-drágulást azóta is sokszorosan meghaladják a hazai adatok – mutatott rá.

Hozzátette: azt látják, hogy az ársapkák rendszere tovább drágítja a magyar élelmiszerek árát. Megjegyezte: a nagy multik elosztórendszerükben 6-7 ezer élelmiszer árát határozzák meg és ebbe kontroll, lényegi ellenőrzés nélkül „lazán” be tudták építeni a vélt vagy valós veszteségeket. Mivel nem volt ellenőrzés, sokkal többet építettek be, mint amennyit a másik oldalon elveszítettek. Amikor pedig a Gazdasági Versenyhivatal elkezdett vizsgálódni, hirtelen elkezdtek csökkenni bizonyos termékcsoportok árai.

Ki adja vissza a családoknak a hónapokon át indokolatlanul elvett összegeket? – firtatta. Kitért arra is, hogy a Jobbik már öt éve letette a megoldást az asztalra egy online árfigyelő adatbázis formájában, amivel ezek a folyamatok nyomon követhetők lennének.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, amíg újabb és újabb szankciók lesznek, addig a szankciós infláció is itt lesz és folyamatosan találkoznak vele a boltokban és az árakban.

Ebben a helyzetben a kormány arra törekszik, hogy megvédje az embereket és csökkentse azokat a hatásokat, amelyeket ezek a tényezők okoznak. Tisztában vannak azzal, hogy az árak rögzítése önmagában nem elegendő, azt is biztosítani kell, hogy elegendő rögzített árú termék álljon rendelkezésre.

Közölte: egyelőre április végéig vannak érvényben az ársapkák, a kormány várhatóan április közepén hoz döntést ezek jövőjéről.
A piaci helyzet alapján és az összes piaci szereplő érdekének figyelembe vételével fognak eljárni – jelezte. Az államtitkár abban igazat adott a képviselőnek, hogy a kereskedő cégek egyéb termékeknél olyan árakat képeztek, amellyel kompenzálták veszteségeiket, ezért vannak folyamatban vizsgálatok. Hozzátette: az élelmiszerárak folyamatosan csökkennek és ez a folyamat folytatódni fog, de arra számít, hogy az árak nem fognak lecsökkenni a Covid-járvány előtti szintre.

MSZP: az energiapolitikát a kormány rontotta el

Tóth Bertalan (MSZP) kijelentette: az energiapolitikát Orbán Viktor miniszterelnök és kormánya rontotta el, „mi vásároljuk a legdrágábban az orosz gázt Európában”. Arról beszélt, hogy Magyarországon csődöt és elbocsátásokat, valamint jelentős inflációt eredményezett a „brutális fideszes energiaáremelés”.

Úgy folytatta: a kormányzati dilettantizmus eredménye, hogy olyan intézmények lehetetlenülnek el, amelyek rászorulóknak biztosítanak lakhatást, de az is, hogy elmaradnak az energetikai hálózatfejlesztések, ami gátja a megújuló energiaforrások terjedésének.

Ha a Fidesz-kormánynak fontos lenne az emberek megélhetése, érdemi lépéseket tenne, hogy csökkenjenek az energiaárak – fűzte hozzá. A többi közt azt is sérelmezte, hogy az energetikai tárca el akarta titkolni, mi került 75 milliárd forintba a Mátrai Erőmű visszavásárlásában.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára úgy felelt: óvatosan a kritikával, hiszen „önök már 2010 előtt kezeltek egy válságot” és „önök voltak, akik kiárusították ezt az országot, eladták a teljes energiaipart, kiszolgáltatottá tették hazánkat”.
Azt mondta: a háború és az elhibázott szankciók következményét kell elviselnie az országnak. Pedig ha Brüsszel nem kényszerítette volna rá ezeket a tagállamokra, a háború gazdasági hatása lényegesen kisebb lenne.
Emlékeztetett, hogy a kormány az átlagfogyasztásig a szankciós infláció előtti energiaárakat tart fenn az emberek számára, hogy megvédje az ország lakosságát és a vállalkozásokat. A kormány az intézményeit sem hagyja cserben, lehetőség van támogatás igénylésére. Azt is felidézte, hogy az MSZP nemrég még meg is dicsérte az ársapka-intézkedést.

Momentum: minek játsszák a demokráciát?

Bedő Dávid (Momentum) szerint a kormány 2500 napja igyekszik félelmet kelteni az emberekben, azóta van valamilyen válság vagy veszélyhelyzet az országban. Ennek oka szerinte, hogy a kormányzat így könnyebben élhet vissza a hatalmával és még kevésbé ellenőrizhetők a döntések. Kifogásolta, hogy a kabinet most készül meghosszabbítani a veszélyhelyzetet.

Úgy folytatta: nem volt elég a kétharmados parlamenti többség vagy az állami intézmények megszállása, nemrég még a költségvetést is rendeletben hirdették ki. Minek játsszák a demokráciát? – tette fel a kérdést.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy reagált: rendkívüli jogrend más országokban is bevett gyakorlat, általában rendkívüli helyzetekben van arra szükség. „Lehet, hogy ön tagadja, de a kormányzásunk alatt folyamatosan rendkívüli válsághelyzetekkel néztünk szembe” – jelentette ki. Először a migrációval, majd a világjárvánnyal, most a szomszédban dúló háborúval és hatásaival – sorolta.

Nagy szerencse, hogy olyan kormány van ezekben az időkben, amely elsősorban az ország érdekét nézi és nem külföldi elvásároknak próbál megfelelni. Emlékeztetett: a módosított költségvetést megvitatta az Országgyűlés, amelyen azonban a Momentum képviselői nem vettek részt. Abszurdnak nevezte, hogy az a Momentum demonstrál a sajtószabadságért, amely már többször adta jelét: tagjai olyan véleményszabadságot szeretnének, ahol leginkább az övékkel egyező vélemények kapnak teret.