Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 7,3%-kal mérséklődött a forgalom
Májusban a várakozásoktól elmaradva a nyers adatok szerint 12,7%-kal, míg naptárhatástól megtisztítva 12,3%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene, míg az árbevétel az magas infláció miatt 5,4%-kal 1514 milliárd forintra emelkedett. Az előző hónaphoz képest 0,8%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom. Az első öt hónapban 10,8%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene.
Részletek
Az élelmiszer– és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 7,3%-kal mérséklődött a forgalom, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 10,9%-kal, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 25,9%-kal csökkent az értékesítési volumen naptárhatástól megtisztított volumene. Az üzemanyagforgalom csökkenése mindazonáltal jelentősen csökkentheti a nyersolaj és olajtermékek importját, hozzájárulva a külső egyensúly javulásához. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 4,6%-kal nőtt, a használtcikk-üzletekben 15,8%-kal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 16,2%-kal, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 5,9%-kal, az iparcikk jellegű vegyes és a bútor-, műszakicikk-üzletekben 20,1-19,5%-kal csökkent. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 78%-kal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 9,3%-kal csökkent. 2015. év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 24,4%-kal, 2010-hez képest 36,8%-kal emelkedett.
A kiskereskedelmi forgalom jelentős visszaesését az szja visszatérítés, és a hathavi fegyverpénz tavalyi kifizetései miatt okozott magas bázis mellett a kiemelkedően magas – bár csökkenő – infláció és a háztartási energiaárak az átlagos fogyasztást meghaladó háztarások számára jelentős emelkedése okozzák. Az élelmiszer üzletek forgalmában továbbra is erőteljes a visszaesés, az előbbiek mellett a tudatosabb vásárlások, az élelmiszerpazarlás elkerülése miatt. A tudatosabb és óvatosabb vásárlásokat tükrözi, hogy az árbevétel növekedése elmarad a bérdinamikától, valamint a volumen csökkenése a reálbérek csökkenésétől, ami arra utal, hogy a háztartások a megtakarításaikat növelik.
A kiskereskedelmi forgalom látványos visszaesését egyszeri bázishatások is okozták. Tavaly márciusban a háztartásoknak nyújtott transzferek elsősorban a nem élelmiszer üzletekben okoztak élénkülést, míg az üzemanyagtöltő állomások forgalmának megugrásához a külföldiek és a saját telephellyel rendelkező fuvarozók a kedvezményes üzemanyagárakhoz való átmeneti hozzáférése is hozzájárult, ami a következő hónapokban már kiesett a forgalomból.
Kilátások
A következő hónapokban az egyre alacsonyabb bázis miatt már mérséklődhet a kiskereskedelmi fogalom visszaesésének mértéke, így a mélyponton túl lehet a kiskereskedelmi szektor. A továbbra is kiugróan magas infláció, egyes háztartások esetén a tavaly meredeken megugró rezsiköltségek, a kedvezményes üzemanyagárak kivezetése, az előbbiek miatt a tavalyi év utolsó hónapjaitól csökkenő reálbérek, a magas kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt a következő hónapokban a kiskereskedelmi forgalom még visszaesést mutathat, de várhatóan csökkenő mértékben. Folytatódhat a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása, mivel a külföldi vendégek száma továbbra is fokozatosan élénkül. Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7%-át a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat, különösen, hogy a szigorú kínai járványkorlátozások feloldását követően élénkülhet az eddig hiányzó távol-keleti turizmus is. Az üzletek igen komoly kihívásokkal szembesültek a többszörösére ugró energiaköltségek, az egyes termékekre bevezetett árkorlátozások, valamint a nagyobb láncokat érintő kiskereskedelmi különadó miatt is, miközben a kereslet is gyengül.
Az energia-, és szállítási költségek csökkenése, valamint egyes beszállítók a nyersanyagárak zuhanása miatti árcsökkentése azonban fokozatos javulást eredményezhet. Bázishatások és az átmenetileg várhatóan csökkenő reálbérek hatására az idei év elején nagyobb mértékű, de az egész évet tekintve mérsékeltebb, 6% körüli visszaesés várható a kiskereskedelmi forgalomban, míg jövőre hasonló mértékű növekedésre lehet számítani. Az év második felétől a várhatóan visszaeső infláció és ennek következtében az újra emelkedő reálbérek hozhatnak élénkülést, a közelmúltban bejelentett, az élelmiszerekre egyre szélesebb körére vonatkozó árcsökkentések, valamint a kiskereskedelmi akciók is hozzájárulhatnak a forgalom fokozatos javulásához.
Kapcsolódó cikkeink
Van okunk óvatos optimizmusra
Hogyan alakul a magyar gazdaság a következő években? Milyen kihívásokkal…
Tovább olvasom >K&H: félénkebbek a középkorú magyarok, hiába a nagyobb jövedelem
Évtizedes távlatban fokozatos növekedést mutat a középkorúak jövedelme, az elmúlt…
Tovább olvasom >Gyengén indult az ősz a kiskereskedelemben
Az előző havi, augusztusi adatokhoz viszonyítva nem indult jól az…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >