Az élelmezési rendszerek negatív rejtett költségei elérhetik a 10 billió dollárt
Napjaink élelmezési rendszerei hatalmas rejtett költségekkel terhelik az egészségünket, a környezetet és a teljes társadalmat. 154 országot vizsgálva az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szakértői 10 billió dollárra (a globális bruttó hazai termék 10%-ra) becsülik ennek összegét.
Az élelmezés és a mezőgazdaság helyzete éves jelentés szerint a rejtett költségek listáját a többszörösen feldolgozott élelmiszerekben, zsírban és cukorban gazdag egészségtelen étrend vezeti a rejtett kiadások több mint 70%-át generálva, hozzájárulva az elhízás és a nem fertőző betegségek terjedéséhez, a gazdasági termelékenység csökkenéséhez főként a magas és közepes jövedelmű országokban.
A rejtett költségek ötöde kapcsolódik a környezethez, leginkább a káros üvegházhatású gázok és nitrogén kibocsátásában, föld- és vízhasználati változásokban öltve testet. A probléma minden országban jelen van és a kiterjedése – elegendő adat hiányában – valószínűleg a jelenleg becsültnél is nagyobb lehet.
Az alacsony jövedelmű országok aránytalanul nagy részt cipelnek az agrár-élelmezési rendszerek rejtett költségeiből, ami a GDP-jük akár 25%-át is meghaladhatja, szemben a közepes jövedelmű országok 12%-os és a magas jövedelmű országok 8%-os arányával. Az alacsony jövedelmű országokban a szegénységgel és alultápláltsággal kapcsolatos rejtett költségek a legjelentősebbek.
A jelentés ezért arra biztatja a kormányzatokat és a privát szektor szereplőit, hogy megfelelő költségelszámolással vegyék számba az agrár-élelmezési rendszerek tényleges hatásait, hogy ezen károk enyhítésére célzott lépéseket tegyenek.
Nem ez az első kísérlet az agrár-élelmezési rendszerek költségeinek felmérésére és a korábbiak is a FAO által becsült összeghez hasonló eredményre jutottak. Azonban a FAO jelentése abban tovább ment, hogy ezen költségeket először vette számba nemzeti szinten és tette lehetővé az országok közötti összehasonlítást.
„A súlyosbodó globális kihívások – az élelem elérhetősége, a klímaválság, a biológiai sokféleség csökkenése, a gazdaság lassulása, a szegénység és más válságok – fényében az élelmezési rendszerek jövője a mi elkötelezettségünkön múlik, hogy elismerjük-e az élelmiszertermelők – kicsi vagy nagy – valós költségeit és megértjük, mi magunk hogy járulunk hozzá ezekhez és milyen válaszokra lenne szükség”
– mondta a FAO főigazgatója Csü Tong-jü.
A jelentés arra ösztönzi a döntéshozókat, hogy az agrár-élelmezési rendszerek teljes költségvonzatát vegyék figyelembe, a klímaváltozás, szegénység, egyenlőtlenségek és éhezés elleni megfelelő lépések érdekében. Egyúttal megjegyzi, hogy több innovációra lenne szükség a kutatás területén, illetve az adatgyűjtésbe és tudásátadásba való befektetésekbe, hogy a döntéshozók transzparens és egységes tájékoztatása megvalósulhasson.
A teljes jelentés itt érhető el.
Kapcsolódó cikkeink
FAO: rekordszintű lehet a világ idei gabonatermése
Rekordszintű, 2,854 milliárd tonna lehet a világ gabonatermése az idén…
Tovább olvasom >A FAO élelmiszerár indexe stabil maradt júniusban
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) pénteki jelentése szerint…
Tovább olvasom >Újabb ösztöndíjas hallgatók fejezték be magyarországi agrártanulmányaikat
Elbúcsúztatták Magyarország és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO)…
Tovább olvasom >További cikkeink
A Tetra Pak bejelentette, hogy Alex Henriksen lesz a kelet-európai régió ügyvezető igazgatója
A Tetra Pak, a világ egyik vezető élelmiszerfeldolgozással és csomagolással…
Tovább olvasom >A hulladék körforgásáról fejlesztett új oktatási modulokat a Coca-Cola Magyarország
A körforgásos gazdaság alapjairól, és a víz, valamint az energia körforgásáról szóló, online tananyag…
Tovább olvasom >Fidelity: Három téma, ami Q3-ban alakítja a befektetéseket
Eljött a járványt követő normalizálódás, amelyet annyira vártunk? A gazdasági…
Tovább olvasom >