Az együttműködés intelligenciája

Ahogy az élelmiszerlánc-biztonságról szóló sorozatunk előző részéből kiderült, a lánc minden szereplője egy-egy tudáscentrumnak tekinthető, és az állam feladata e szereplők összehangolása, koordinálása, azaz a tudáshálózat kialakítása vagy legalábbis e hálózat létrejöttének segítése.

A hatóság tudáscentrummá válása azonban önmagában még nem elegendő, a szereplőkkel egy szorosabb együttműködési, partnerségi viszonyt kell kialakítani. Tekintve, hogy az élelmiszerlánc biztonságáért a vállalkozó a felelős, a legfontosabb ebből a szempontból a vállalkozókkal (beleértve az elsődleges előállításban tevékenykedő gazdálkodóktól, termelőktől a feldolgozókon, kereskedőkön át a vendéglátósokig mindenkit), illetve a különböző szakmai és civil szervezetekkel, szakmai köztestületekkel (kamarák) való partnerség megvalósítása.

Az együttműködésnek ki kell terjednie – az egyes területeken már sikeres – iparági jó gyakorlatok, útmutatók kidolgozására, az elérhető legjobb technológia alkalmazásának elősegítésére is. Az egyik követendő példa a Higiéniai Bizottság által elfogadott, „Útmutató a vendéglátás és étkeztetés jó higiéniai gyakorlatához” című, röviden GHP-nak nevezett, komplex útmutató. A „siker” nem csupán az útmutató elkészítésében és minél több vendéglátóegység részére történő eljuttatásában volt tetten érhető, hanem magában az együttműködésben, mely az információk kölcsönös megosztását, az együtt gondolkodást és új, szintetizált tudás előállítását is jelentette.

Elő kell segíteni egy olyan szellemi központ létrejöttét, ahol a kis- és közepes vállalkozások választ kaphatnak jogszabályi követelményeket, szakmai, technológiai vagy egyéb problémákat érintő – az alapismereteken túlmutató – kérdéseikre, illetve arra, hogy kérdésükkel hova fordulhatnak. Az információs hálózathoz való kapcsolódás lehetőségének biztosításával a vállalkozói önellenőrzési rendszerek hatékonyságát is növelni lehet, nem utolsósorban pedig mindez – a tudásalapú társadalom elvének meghonosítását szem előtt tartva – a fogyasztók tájékozódását segítő hatósági minősítési rendszerek bevezetéséhez is hozzájárul.

A következő részben kitérünk az egészséges étrendet is biztosító, minőségvezérelt közétkeztetési rendszer kialakításának fontosságára.