Az aszályok ellenére is uniós élbolyban a hazai agrárium termelékenységének növekedése
Az utóbbi évek természeti káreseményei mellett is a magyar mezőgazdaság termelékenységének növekedése több adatsor szerint is az élbolyban van az egész Európai Unión belül, hiszen egy össztermelékenységi mutató szerint az ötödik, egy területi termelékenységet jelző mutató szerint pedig a hetedik legnagyobb növekedést mutatta fel az elmúlt másfél évtizedben. – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár csütörtökön, az AGROmashEXPO-n tartott előadásában.

(Fotó: AM/Fekete István)
Klímaellenállóbbá kell tenni a gazdaságainkat, hogy meg lehessen őrizni, sőt növelni lehessen a hatékonyság növekedésével eddig elért eredményeket – fogalmazott Feldman Zsolt, aki rámutatott, ilyen szempontból nagyon fontos az ágazati közös gondolkodás a gazdálkodók minél szélesebb köreiben működő megoldásokról. A mezőgazdaság szempontjából ráadásul ez a tél sem kedvező egyelőre, nagyon kevés a csapadék és nincsenek komoly fagyok.
Az államtitkár szerint 2025-ben szabályozásra is érdemes odafigyelni
Az év elejétől működő termelővédelmi csomag sokat tud rendezni a termelők szempontjából kedvező piaci viszonyok kialakulásában. A Közös Agrárpolitika keretei között a szabályok strukturális változására már nem kell számítani, de még így is két kisebb, eddig halasztott hatályba lépésű újabb uniós szabályozási elem alkalmazása indul el ebben az évben. Egyik a 46,5 ezer hektár termőföldet érintő vizenyős területekre vonatkozó, vízmegtartást előíró HMKÁ2 szabályrendszer, másik pedig a Közös Agrárpolitika rendszerében még az Európai Parlament által a KAP-reform idején bekényszerített szociális kondícionalitás szabályrendszere, amely a munkavédelmi és foglalkoztatási szabályok megsértése miatti hatósági döntésekhez agrártámogatási szankciót is kapcsol kötelező módon.
Feldman Zsolt elmondta, 2025-ben 790 milliárd forint áll rendelkezésére az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó kifizetésekre
Az államtitkár emlékeztetett, tavaly 30 pályázatot írtak ki, idén pedig legalább 40 újabb várható. Ezek közül több célozza a szántóföldi növénytermesztést, így a már meghirdetett öntözésfejlesztési, a 2025-ben megjelenők közül pedig többek között a terményszárítók és tisztítók fejlesztéséhez vagy a precíziós technológiához kapcsolódó. Ezt követően hozzátette, nagy figyelmet fektetnek arra, hogy a kisebb és nagyobb gazdálkodók, projektek ne egymással versenyezzenek, külön pályázati felhívások kerültek kiírás számukra.
AM
Kapcsolódó cikkeink
Búzából nem a rekordtermés, hanem a magas minőség számít idén
Országszerte emelkedett a kalászosok aránya a vetésterületben, viszont Dél- és…
Tovább olvasom >Magyar gazdák a modern technológiák nyomában: új irányok és kihívások a mezőgazdasági gépgyártásban
A magyar mezőgazdaságban egyre inkább teret nyernek a korszerű, fenntartható…
Tovább olvasom >Kalcium-nitráttal az időjárás okozta bizonytalanság ellen – hazai fejlesztés a növények szolgálatában
A sikeres növénytermesztéshez elengedhetetlen a megfelelő talajművelés és a növényállomány…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fejenként 62 kg ételt pazarolunk el évente
Egyre égetőbb problémát jelent az élelmiszer-hulladék és a túlfogyasztás: a…
Tovább olvasom >Egyre nagyobb fesztivált csapnak a gin körül
A gin nemcsak az egyik legnépszerűbb ital és longdrink alapanyag…
Tovább olvasom >MNB: az árstabilitás a tartós növekedés alapja
A jegybank új vezetése elkötelezett az árstabilitás elérése és fenntartása…
Tovább olvasom >