Az aszálykárokat mérséklő intézkedések csökkentették a terméskiesést

(Fotó: AM/Fekete István)

Hubai Imre kijelentette: a betakarítási adatok alapján rendelkezésre áll a belföldi ellátáshoz szükséges termésmennyiség, kivitelre is marad árualap. Elmondása szerint az aszályvédelmi és vízvisszatartási intézkedések, a csapadékmegőrzés, a kevesebb forgatással járó talajművelés ösztönzése mind hozzájárult ahhoz, hogy a nyári időjárás jóval kevésbé viselte meg a magyar agráriumot, mint a 2022-es nagy szárazság idején. Aszálykár az akkori területnek idén mindössze körülbelül a harmadát sújtotta, 556 ezer hektárra érkezett bejelentés. A szárazság elsősorban a napraforgót, a kukoricát és a szójaültetvényeket károsította, de a vízágazat több mint 1 milliárd köbméter víz megtartásában segített, a szárazság következményeit mérséklő kiadások összege meghaladta a 20 milliárd forintot. Ebből 4,7 milliárd forint jutott azonnali aszályvédelmi intézkedésekre, ezen felül a kormány több mint 10 milliárd forintot vállalt át a gazdákat terhelő vízszolgáltatási költségekből.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy a korábban 1 millió hektár körüli kukoricatermesztés területe 750 ezer hektárra csökkent

Ennek ellenére a 3 évvel ezelőttihez képest 1 millió tonnával többet, csaknem 3,8 millió tonnát takaríthatnak be a termelők, a munkálatok a végükhöz közelednek. A napraforgó területe nőtt, várhatóan jövőre még nagyobb lesz, mert a kukoricához képest még mindig nagyobb biztonsággal terem, az idei mennyiség 1,2 millió tonna körül alakulhat. A kukorica mostani árszintje kissé elmarad a várakozásoktól, a napraforgóé viszont magasabb. Hozzátette, hogy az őszi vetések munkálatai jól állnak, a csapadék segítheti a kelést. A gabona iránti kereslet jövőre várhatóan nem változik jelentősen, de a termelők stabil hozamot remélhetnek.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Petőházi Tamás úgy látja, hogy a gazdák ismét nehéz évet zárhatnak

A magyar mezőgazdaság azonban „felvette a kesztyűt”, és a kedvezőtlen folyamatokhoz igazodva jelentős átalakításokban gondolkodik. A sajtótájékoztatón rámutatott: megoldás jelenthet a vetésszerkezet átalakítása, a kukorica visszaszorulása például 200-300 ezer hektáron nyit teret más őszi növények termesztésének, például a máknak, a ciroknak, az őszi borsónak. Tapasztalatai szerint a magyar termelők nem adják föl, az új lehetőségekre mindig nyitottak, de a kereslet átalakulása is segítheti a fennmaradásukat. A belföldi malomipar például az ukrán helyett több magyar gabonát vásárolhat ebben a szezonban, 1 millió tonnát meghaladó mennyiségben – jelezte. A takarmányipar ennél is többet, akár másfél millió tonna búzát vehet, vagyis a korábbi mennyiségnek majdnem a kétszeresét. Elmondása szerint a most kezdődő átalakulási folyamatok évekig tarthatnak, de az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy a szántóföldi növénytermesztés életképes, meg tudja találni és el tudja sajátítani a fennmaradást jelentő megoldásokat. Petőházi Tamás hozzátette, hogy az őszi kalászosok vetése 1,6 millió hektáron véget ért, a búza és az árpa szépen kel ki.Hubai Imre a termelők visszajelzései alapján úgy látja, hogy az időjárási változásokhoz és talajadottságokhoz alkalmazkodó új fajták előállítása is sokat segíthet, ezért a vetőmag-előállításnak fontos szerep juthat a következő időszakban. Hangsúlyozta egyúttal, hogy a világpiaci folyamatok továbbra is a minőségi termelésnek biztosítanak jobb lehetőségeket, így minél nagyobb mértékben kell átállni erre a mennyiségi szempontokról.

AM/MTI