Az aszály megszedte a vámot

KSH és az AKI Piaci és Árinformációs Rendszer (PÁIR) adataiból még a rövid távú kiskereskedelmi üzleti döntések előtt is érdemes pontosan tájékozódni. A legutóbbi piaci jelentésből kiderül, hogy az idei gazdasági év kukoricatermésének jó része már a magtárakban van. Az USDA és az IGC (Nemzetközi Gabonatanács) világszinten a 2014/2015. gazdasági évinél négy százalékkal kevesebb, azaz 970 millió tonna körüli termést jelez. Az Európai Unióban a nyári aszályos időjárás miatt a tavalyinál 18,3 millió tonnával kevesebb, azaz 57,6 millió tonna termésre van kilátás. A legnagyobb kiesés (5 millió tonna) Franciaországban várható, ahol 13,2 millió tonnát jeleznek a szakértők. Romániában 9,3 millió tonnára (-2,2 millió tonna), Bulgáriában 2,4 millió tonnára (-0,7 millió tonna), Olaszországban 7 millió tonnára (-1,7 millió tonna) esik vissza a termelés. Magyarországon az FM adatai szerint 6 millió tonna kukoricatermés várható az idén, szemben a tavalyi 9 millió tonnát meghaladó mennyiséggel.

***

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szerint az idei termésből 20 százalékkal több bor készülhet, mint tavaly, ami meghaladhatja a 3 millió hektolitert. A KSH adatai szerint Magyarország borexportja mennyiségben 3 százalékkal, értékben 8 százalékkal emelkedett 2015 első hét hónapjában az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

***

Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára kilónként 262 forint, azaz 4,5 százalékkal volt alacsonyabb 2015 1–42. hetében az egy évvel korábbinál. Az egész csirke feldolgozói értékesítési ára 499-ről 481 forintra, a csirkecombé 501-ről 452 forintra csökkent, ugyanakkor a csirkemellé 3 százalékkal 1011 forintra emelkedett.

Az Európai Bizottság várakozásai szerint az EU sertéshústermelése 23,4 millió tonna lehet 2015-ben, tehát 2,7 százalékkal emelkedhet az előző évi mennyiséghez viszonyítva. A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége csaknem 1,5 százalékkal, értéke pedig 8 százalékkal csökkent a 2015. január–július közötti időszakban 2014 első hét hónapjához viszonyítva. Magyarország a legtöbb sertéshúst Olaszországba, Romániába és Japánba szállította. Olaszországba és Japánba 3 százalékkal mérséklődött a kivitel, Romániába pedig 17 százalékkal esett. A sertéshúsimport volumene 9 százalékkal, értéke 13 százalékkal csökkent. A sertéshús csaknem fele Németországból és Lengyelországból származott. Magyarország élő sertésből nettó importőr, míg sertéshúsból nettó exportőr volt a vizsgált periódusban.