Az áruházláncokban egyre több az importdinnye
Nyolc évvel ezelőtt Magyarország a világ negyedik legnagyobb dinnyeexportőre volt, ám a külföldi értékesítés azóta a harmadára esett, folyamatosan vesznek el a magyar dinnye külpiacai – mondta a vidékfejlesztési miniszter egy dinnyefórumon pénteken, a Békés megyei Medgyesegyházán.
Fazekas Sándor hozzátette: belföldön a beszállítók kiszorulnak az áruházláncokból, amelyek egyre inkább az import felé fordulnak, így egyre kevesebb a hazai termék és több az import, ami olyan láncreakciókat indíthat be, amit mindenképpen el kell kerülni.
A miniszter az ágazat fontosságáról szólva kiemelte, hogy például a medgyesegyházi térségben 3.500 hektáron folyik dinnyetermesztés, innen kerül ki az ország dinnyetermelésének a hatvan-hetven százaléka. A dél-békési termőterület dinnyéből származó árbevétele eléri a hatmilliárd forintot, ugyanakkor közvetlenül ezer család megélhetését biztosítja. Ezért a szaktárca nem kívánja magára hagyni termelőket, mert „nem engedhetjük meg magunknak, hogy az ágazat tovább csússzon a lejtőn”.
A dinnyepiaci gondok okairól szólva az elmúlt évek hibás gazdaságpolitikáját, a vidékfejlesztési stratégia hiányát említette, amelyet tetézett a gazdasági válság, az elszegényedés és a szélsőséges időjárás is. Fazekas Sándor szerint azonban a jégverésnél, a belvíznél is nagyobb gondot okoz a széthúzás, a szolidaritás alacsony szintje, vagy hiánya, s részben ezeknek következtében a fekete gazdaság kártétele.
Aki a feketekereskedőnek adja el a termését, az tönkre teszi a dinnyének a hírnevét és elkótyavetyéli a következő évek, vagy évtizedek lehetőségeit is, „nemcsak a saját, hanem a gazdatársaiéit is” – jelentette ki.
A miniszter ezért kiemelt feladatnak nevezte, hogy a dinnye felvásárlásakor bevezessék a minőségellenőrzést, az osztálya sorolást és a áruvédjegyet. Mint mondta, így lehet biztosítani mind a hazai, mind a külpiacokon az egyenletes minőséget, ki lehet szűrni a rossz minőségű dinnyék forgalmazóit, s erre építve lehet marketing akciókkal is növelni a dinnye jóhírét.
Simonka György, a Magyar Dinnye Szövetség elnöke, a térség fideszes országgyűlési képviselője ehhez hozzátette: kiemelt cél a magyar dinnyetermesztés területének tízezer hektár fölé való növelése, hiszen tavaly már csak alig ötezer hektáron termett dinnye az országban.
Mártonffy Béla, a FruitVeB vezetője elmondta, hogy az elmúlt esztendőben száztízezer tonna volt a teljes magyar termés, miközben a korábbi időszakban éves átlagban 174 ezer tonna termett. Mint mondta kritikus pontra mérséklődött a termés mennyisége, ezért azt javasolja, hogy mindenekelőtt alakítsák ki a minőségi garanciákat annak érdekében, hogy stabilizáljuk, majd bővítsük piacainkat – írja a vallalkozoinegyed.hu.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
KSH: az ipari termelés 7,2 százalékkal csökkent szeptemberben
2024 szeptemberében az ipari termelés volumene 7,2, munkanaphatástól megtisztítva 5,4…
Tovább olvasom >A dolgozó fiatalok többsége fizetésemelésre számít
Saját fizetésük alakulását tekintve a dolgozó fiatalok többsége, 75 százaléka…
Tovább olvasom >Banai Péter Benő: jövőre a magyar gazdaság 3 százalék fölött növekedhet
Jövőre a magyar gazdaság, a gazdasági semlegesség értékelvű politikájára támaszkodva…
Tovább olvasom >