Az árrés nagyon nem a profit, de akadnak rá nemzetközi példák is

Mi az árrés, és miben különbözik a profittól? Az árrés a beszerzési ár és az eladási ár közötti különbség, de nem azonos a profittal. A kiskereskedők az árrésből fedezik működési költségeiket, mint például a munkabéreket, energiaköltségeket és az adókat. A kormány ennek ellenére gyakran összemossa a két fogalmat, azt sugallva, hogy a magas árrés egyenlő a tiszta nyereséggel.

A magyar kiskereskedelemben a vállalatok többsége minimális profittal működik. Az ágazatban már az 1–3 százalékos nyereségráta is jónak számít, sok vállalat pedig veszteséget termel.

Mely cégeket érinti az árrésstop? A rendelet értelmében az árrésstop csak azokat a vállalatokat érinti, amelyek főtevékenységként „élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemmel” foglalkoznak, és 2023-as nettó árbevételük meghaladta az 1 milliárd forintot. Ez körülbelül 200 vállalkozást érint. Az ellenőrzéseket a fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó kormányhivatalok végzik, a szabályszegők 500 ezer és 5 millió forint közötti bírságot kaphatnak.

Csak a kiskereskedők alkalmaznak árrést? Nem. Az ellátási lánc minden szereplője (termelők, feldolgozók, nagykereskedők) alkalmaz árrést, mielőtt az élelmiszer eljut a boltokba. A kormány azonban kizárólag a kiskereskedőkre koncentrál, miközben az ellátási lánc más szereplői, például az élelmiszeripari feldolgozók is jelentős árréseket alkalmaznak.

Például a 2,8 százalékos UHT-tej esetében:

• A nyers tej termelői ára 2025 januárjában 206,96 Ft/liter volt.
• A feldolgozó a tejből UHT-tejet készített, és 335,33 Ft/liter áron értékesítette, ami 62%-os árrést jelentett.
• A nagykereskedők és beszállítók szintén rátettek egy kisebb árrést.
• A boltok végül átlagosan 558,57 Ft/literért adták el a terméket, ami gyártói márkás termékek esetében 64%-os árrést jelent, míg a saját márkás termékeknél ez csupán 13% körül mozgott.

A kormány kizárólag a kiskereskedelmi láncok árrését maximalizálja, miközben a feldolgozói szint árrései változatlanok maradnak.

Valóban indokolt az árrésstop? A kormány állítása szerint a kiskereskedelmi láncok indokolatlanul nagy árrésekkel dolgoznak. Ennek alátámasztására néhány konkrét termékre vonatkozó adatot hoztak nyilvánosságra, például:

• Tojás: 40% feletti árrés
• Vaj és tejföl: 80% feletti árrés
• Csirkecomb: 20% körüli árrés
• Párizsi: 20% árrés

A problémát azonban az jelenti, hogy a kormány nem tette közzé, hogy pontosan milyen módszertannal számolták ki ezeket az értékeket, és az árrésadatok hitelessége megkérdőjelezhető.

Az Opten adatai szerint az árrésstopban érintett vállalkozások többsége alacsony nyereségrátával működött 2023-ban:

• 66%-uk 5% alatti profittal működött,
• 50%-uk 3% alatti nyereséggel dolgozott,
• Három nagy lánc (Spar, Tesco, Aldi) veszteséget termelt.

Milyen hatása lehet az árrésstopnak? A kormány álláspontja szerint az intézkedés csökkenti az inflációt. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a 30 érintett terméknél 10%-os árcsökkenés várható, ami az általános inflációt 1, az élelmiszer-inflációt pedig 2 százalékponttal mérsékelheti. Azonban a kormány nem mutatta be, hogy ezeket a becsléseket milyen adatokra alapozza.

A gazdasági elemzők ezzel szemben kevésbé optimisták. Németh Dávid (K&H) szerint a hatás legfeljebb néhány hónapig érzékelhető, míg Virovácz Péter (ING) szerint a boltok más termékek árait fogják emelni, hogy ellensúlyozzák a veszteségeket. Hasonló jelenség figyelhető meg más országokban is.

Nemzetközi példák az árréskorlátozásra

• Horvátország: Az üzemanyagoknál alkalmazott árrésstop mellett az élelmiszerekre árplafont vezettek be, az áfa pedig 26%-ról 5%-ra csökkent. Bár az infláció 2024-re mérséklődött, 2025 januárjában ismét emelkedni kezdett.
• Románia: 2023 nyarán vezettek be árréskorlátozást 14 élelmiszerre, azonban az egész ellátási láncra kiterjedt:
  • Feldolgozói árrés: max. 20%
  • Nagykereskedelmi árrés: max. 5%
  • Kiskereskedelmi árrés: max. 20% Romániában az élelmiszer-infláció továbbra is 4,5% körül mozog.
• Észak-Macedónia: 100 termékcsoportra vezettek be 10%-os árrésstopot, de az előző évben hasonló intézkedésük nem vezetett tartós árcsökkenéshez. 2025 februárjában az ország 16 hónapos inflációs csúcsot regisztrált.

A szabályozás nemcsak a nagy láncokat, hanem kisebb, hazai tulajdonú boltokat is érinti. Ezek a vállalkozások gyakran magasabb árréssel dolgoztak a túlélés érdekében. Az új szabályozás csökkenti a bevételeiket, ami akár bezárásokat, elbocsátásokat is eredményezhet.