Az amerikai vámok és az európai zöldpolitika szorításában is stabilak a hazai gumiabroncspiac kilátásai

A rendezvény Enrico Moncada, a Continental Tires délkelet-európai régióvezetőjének köszöntőjével indult. Moncada hangsúlyozta: a COVID óta felgyorsult változásokra az innováció jelenti a választ, a Continental pedig megbízható partnerként kíván támogatást nyújtani ügyfeleinek egy folyamatosan változó világban.

Az esemény fókuszpontját a „Töréspont vagy áttörés? Az autóipar új korszakának küszöbén” című kerekasztal-beszélgetés jelentette. A panel résztvevői – Bazsó Gábor (Karotta), Várkonyi Gábor autópiaci szakértő, Dr. Keszte Róbert, az AUMOVIO magyarországi országigazgatója és Tokaji Vilmos, a Continental Hungaria Kft. dél-kelet európai értékesítési igazgatója – több nézőpontból világították meg az autóipar előtt álló kihívásokat és lehetőségeket.

A vitaindítóban elsőként az amerikai vámpolitika hatásait elemezték, amely számottevő nyomást helyez az európai gyártókra. A szakértők egyetértettek abban, hogy az intézkedések ugyan reakciókényszerbe hozzák az iparágat, de a legtöbb gyártó inkább kivár, és nem helyezi át az USA-ba gyártókapacitásait. Dr. Keszte Róbert rámutatott: a vámok kifizetése jelenleg kisebb kockázatot jelent, mint a költséges és hosszadalmas kapacitás-áthelyezések, amelyekhez képzett munkaerőre és akár évtizedes beruházásokra lenne szükség. Tokaji Vilmos hozzátette, hogy a gumiabroncsipar helyzete eltér az autóipartól: mivel jelentős részben közvetlenül a végfelhasználóknak értékesít, jóval kiszámíthatóbb és stabilabb környezetben működik.

Fókuszban az elektromobilitás és az európai zöldpolitika

A beszélgetés másik központi témája az elektromobilitás volt. Várkonyi Gábor szerint az Európai Unió irányelvei nem bizonyultak célravezetőnek: sem a beszállítói, sem a gyártói oldalt nem támogatták hatékonyan a zöld átállásban, miközben a tőke jelentős része Ázsiába vándorolt, ami erős nyomást helyez az európai autóipari szereplőkre.

Karotta (Bazsó Gábor) hozzátette: míg a szabályozások mögött eredetileg környezetvédelmi és részben politikai megfontolások álltak, mára az elektrifikáció kérdése sokkal inkább az energiaköltségek és a gazdasági racionalitás mentén dől el. Példaként Kínát említette, ahol az elektromos átállás valódi ipari stratégiává vált: az ország 2025 első félévében több napelemes kapacitást telepített, mint amennyi az Egyesült Államokban összesen rendelkezésre áll a kezdetek óta. Ez jól mutatja, hogy míg Európában zajlik a megfelelő irány keresése, Kína stratégiai szinten valósította meg a zöld átállás kulcselemeit.

Dr. Keszte Róbert hangsúlyozta, hogy a kihívások nem merülnek ki az uniós szabályozásokban: Kína példája jól mutatja, milyen jelentős szerepe van az iparpolitika mellett az oktatásnak és a demográfiai tényezőknek is. Hozzátette, hogy a nagy autógyártók egyre több olyan területet vonnak házon belülre – például az elektronika- és szoftverfejlesztést –, melyekkel korábban a beszállítóikat bízták meg. Ez, az elektromos átállással járó alkatrészszám-csökkenéssel együtt, jelentősen szűkíti a beszállítói piacot. Mint mondta, ebben a környezetben a helytállás gyors alkalmazkodást igényel, ezért is alakult át a Continental Automotive üzletága AUMOVIO-vá, hiszen önálló tőzsdei cégként gyorsabban és nagyobb rugalmassággal tud szövetségeket kötni és idomulni a piac változásaihoz.

Belső égésű kontra elektromos: minden tendencia az elektromos közlekedés felé mutat

Az elektrifikáció jövőjét értékelve Karotta (Bazsó Gábor) kiemelte: bár sok a vészjósló hír az elektromos autópiac gyengüléséről, a valóságban az értékesítési ingadozásokat elsősorban az európai ösztönzőrendszerek időzítése okozza. Míg az év elején rendszerint visszaesés tapasztalható, éves szinten így is 30–35 százalékos növekedés rajzolódik ki. Az elektromos kínálat ma már sok kategóriában valós alternatívát jelent a vásárlóknak, és a tapasztalat azt mutatja: aki egyszer kipróbálta, jellemzően nem tér vissza a hagyományos meghajtáshoz.

Várkonyi Gábor megerősítette Karotta meglátásait, kiemelve, hogy az év eleji eladási adatok torz képet mutatnak, mivel az autógyártók év végén tudatosan növelik az elektromos autók értékesítését a CO₂-kvóták teljesítése érdekében. Várkonyi szerint ugyanakkor az elektromos közlekedés iránya vitathatatlan, de az európai zöldpolitika akkor lehetne sikeres, ha kevesebb ideológiai és több pragmatikus, iparpolitikai szempont mentén épülne fel.

Fenntartható jövő: a Continental 100%-ban újrahasznosított abroncsokon dolgozik

Ezt követően Menkó Illés, a Continental Hungaria Kft. customer service managere mutatta be a vállalat fenntartható abroncsfejlesztési irányait és zéró kibocsátásra törekvő célkitűzéseit. Előadásában kiemelte a Conti GreenConcept koncepciót, amely több technológia ötvözésével hoz létre fenntartható személyautó-abroncsokat. A Continental célja, hogy a 2030-as évekre a kiemelt termékekben legalább 60 százalékban fenntartható, újrahasznosított és megújuló alapanyagokat alkalmazzon, hosszabb távon pedig elérje a 100 százalékos arányt. Az innovációk között szerepel a hagyományos gumialapanyagok helyettesítése például pitypangból kinyert természetes anyaggal (Taraxagum), a PET-palackok újrahasznosítása a gumiabroncsokban, valamint például a futófelület cserélhetősége. Menkó Illés hangsúlyozta: a fenntartható gumiabroncs nemcsak könnyebb és kevesebb fogyasztást eredményez, hanem alacsonyabb karbantartási igényű, újrahasznosítható, és hosszú távon a környezetre sem jelent toxikus terhelést.