Az AM célja a természeti erőforrások lehető legnagyobb mértékű kihasználása
Az Agrárminisztérium (AM) célja, hogy a természeti erőforrások által nyújtott lehetőségekkel a lehető legnagyobb mértékben éljen Magyarország és a megújuló energiaforrások fenntartható módon hasznosuljanak – mondta Nagy István agrárminiszter Győrzámolyon, ahol a Mosoni-Duna partján átadtak egy sólyát.
Nagy István agrárminiszter. MTI/Krizsán Csaba
Hozzátette: Magyarország felszíni vízkészlete bőséges, de 96 százaléka külföldről érkezik.
Az édesvizek számos kiaknázatlan lehetőséget tartogatnak az öntözés, a horgászat, a sport, az egészségmegőrzés, a vízi turizmus és az élet számos más területén – tette hozzá.
A tárcavezető példaértékűnek nevezte, hogy Győrzámolyon a helyi önkormányzat a sólya megépítéséért összefogott a Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetségével.
Hozzátette, hogy a beruházás találkozik a szaktárca céljaival, mint például a természetes vízi, horgászati célú halgazdálkodás továbbfejlesztése, a mintaterületek környezetének rehabilitációja, valamint a hal-élőhelyek fejlesztése, illetve ezen tevékenységek támogatása.
Nagy István kitért arra, hogy az ágazati törvény módosítása óta számos állami feladatot a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) lát el, a halgazdálkodás fő állami bevételét jelentő díjak már közvetlenül a MOHOSZ bevételét képezik, amellyel forrást biztosítanak a megnövekedett feladatok ellátásához.
A szervezet 2019 óta horgászturisztikai fejlesztésekre fordítható forrásokkal is gazdálkodhat, emellett az elmúlt két évben az AM mintegy 310 millió forinttal segítette különböző programjait az Állami halgazdálkodási feladatok támogatása elnevezésű előirányzatból.
Ugyanebből a keretből az Állami Halőri Szolgálat működtetését 60 millió forinttal segítette a szaktárca 2019-ben, tavaly pedig 200 millió forintot biztosítottak a szolgálat folyamatos működéséhez és fejlesztéséhez – sorolta Nagy István.
Hangsúlyozta továbbá, hogy a kormány a gazdaság minden területén arra törekszik, hogy „új ajtókat nyisson ott, ahol a pandémia egyet bezárt”.
A vészhelyzeti intézkedések részeként tavaly 800 millió forintért telepítettek magyar halat az állami tulajdonú vizekbe, s ez az egyedi intézkedés a haltermelők és a nemzeti kincsként nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek halállományának fejlesztését szolgálta.
A tárcavezető beszélt arról is, hogy a vírus hatására a horgászat a korábbinál is nagyobb népszerűségnek örvend, már 700 ezer fölött van a regisztrált horgászok száma.
Hozzátette, hogy a MOHOSZ már korábban egy többlépcsős megoldási javaslatot dolgozott ki az éjszakai horgászat fokozatos engedélyezésére, amelyről az operatív törzs ügyeleti központjának vezetőjével is egyeztetett.
Megállapodtak abban, hogy március 15-ig továbbra sem engedélyezhető az éjszakai horgászat, de a hónap közepén, az aktuális járványügyi helyzet ismeretében újra tárgyalóasztalhoz ülnek.
Pulai Nikoletta polgármester elmondta, hogy a győrzámolyi sólya mintegy egymillió forintból valósult meg és a jövőben szeretnének építeni egy csónakházat is. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Közösen kell cselekednünk a biológiai sokféleség megőrzéséért
Az elmúlt tizenöt évben Magyarország példátlan mértékű természetvédelmi beruházásokat hajtott…
Tovább olvasom >Súlyos gazdasági következményei lehetnek az élővilág pusztulásának
Az élővilág védelmének szükségessége, nem csupán etikai, hanem gazdasági szempontból…
Tovább olvasom >Helyben, személyesen tájékozódhatnak a gazdálkodók
Ismeretterjesztő, országjáró körutat szervez október-novemberben az új agrártámogatási ciklus kapcsán…
Tovább olvasom >További cikkeink
Nagy Márton: A hazai fogyasztás erősödik
A hazai fogyasztás erősödik, a belső kereslet és az ettől…
Tovább olvasom >Októberben 2 százalékra gyorsult az eurózóna inflációja
Éves szinten 2 százalékra gyorsult a fogyasztói áremelkedés az euróövezetben…
Tovább olvasom >KSH: augusztusban 443 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet
Augusztusban a kivitel volumene 5,6, a behozatalé 4,5 százalékkal csökkent…
Tovább olvasom >