Az állattenyésztéshez köthető ÜHG kibocsátás mérséklése az egyik legnagyobb kihívás
Az „Animal Task Force” elnevezésű szervezet az Európai Állattudományi Szövetséggel közösen szervezett konferenciasorozat keretében tette közzé az állattenyésztési ágazathoz köthető üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó legfrissebb kutatási eredményeket, kiemelt hangsúlyt fektetve a metán emisszióra, a kibocsátások mérésére szolgáló mérőszámokra és a kibocsátás mérséklési eszközökre.

(Fotó: Pixabay)
Miközben társadalmi szempontból az élelmezésbiztonság az egész világon stratégiai kérdéssé vált, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai újabb és újabb kihívások elé állítják a gazdálkodókat. Bár a mezőgazdasági termelés ─ és ezen belül az állattenyésztés ─ csak kisebb mértékben felelős a negatív környezeti változásokért az európai uniós szabályozásokba mégis egyre több szigorú korlátozás kerül beépítésre, melyek tovább nehezítik a gazdálkodók alkalmazkodási lehetőségeit és a gazdaságos termelést. Az állattenyésztésben tevékenykedőkre tehát egyidejűleg több teher is nehezedik, egyrészről meg kell felelniük a klíma- és környezetvédelmet szolgáló újabb előírásoknak, más részről alkalmazkodniuk kell az éghajlatváltozás kihívásaihoz, mindemellett pedig hozzá kell járulniuk a biztonságos, minőségi és fenntartható élelmiszerellátáshoz és az agrártermelés folytonosságának fenntartásához.
Napjainkra tehát az állattenyésztéshez köthető üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása mind a gazdálkodók, mind pedig a döntéshozók számára az egyik legjelentősebb kérdéssé, a kibocsátások társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból fenntartható módon történő mérséklése pedig az ágazat egyik legnagyobb kihívásává vált. – írja a NAK.
Fentiekre tekintettel a fenntartható és versenyképes európai állattenyésztési ágazatnak a tudásátadáson és az innováción keresztül történő megteremtését célul kitűző európai partnerségi szervezet, az „Animal Task Force” (ATF) az Európai Állattudományi Szövetséggel (EAAP) közösen konferencia sorozatot indított nemzetközi szakmai szervezeteket, kutatóintézetek, gazdálkodók, ipari szereplők, civil szervezetek és politikai döntéshozók bevonásával. A rendezvénysorozat keretében felvázolásra kerültek az állattenyésztéshez köthető ÜHG-kibocsátásokra vonatkozó legfrissebb kutatási eredmények, kiemelt hangsúlyt fektetve a metán szerepére, a kibocsátások mérésére szolgáló mérőszámokra, továbbá a különböző mérséklési eszközökre. A konferenciasorozat keretében megtartott előadások számos olyan kérdéskört érintettek, melyek az állattenyésztés ÜHG kibocsátásával kapcsolatos viták során szinte sosem jelennek meg, valamint amelyekről a szélsőséges nézeteket valló civil szervezetek által képviselt úgynevezett „zöld kérdések” körében semmiképp sem tesznek említést.
Kapcsolódó cikkeink
Ismét meghirdeti a nagyvállalati-startup programját a NAK
A kormányzat célja, hogy a GDP 13 százalékát előállító turizmus…
Tovább olvasom >Az aszály miatt alacsony a kalászosok terméshozama Békés vármegyében
Elkezdődött az aratás Békés vármegyében, az aszály miatt a kalászosok…
Tovább olvasom >Fontos feladat a búza és a kukorica toxinfertőzésének megelőzése
Bár a kalászosok aratása már a nyakunkon van, még nem…
Tovább olvasom >További cikkeink
Az Európai Bizottság követeli az árréscsökkentés eltörlését
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az élelmiszerekre,…
Tovább olvasom >Drágult a tej, csökkent a túró: átalakulóban a hazai tejtermékpiac
A hazai tejtermékek ára 2025 első felében jelentős éves drágulást…
Tovább olvasom >Soha nem látott válságban a magyar meggy: luxuscikké válhat a gyümölcs
Történelmi mélypontra került a magyar gyümölcspiac, különösen a meggyágazat, amelyet…
Tovább olvasom >