Az állattartásnak a jövőben is meghatározó szerepe lesz az agráriumban

A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben a lehetőségekhez mérten továbbra is fenntartják az állattenyésztés kiemelt támogatását (Fotó: AM/Vermes Tibor)

Farkas Sándor a KÁN Egyetemi Napok elnevezésű rendezvény megnyitóján jelezte: ez azzal együtt is így lesz, hogy a tavaly indult európai uniós támogatási ciklus egyre több zöld célú termeléskorlátozást és adminisztratív terhet ró a termelőkre és a közigazgatásra. Ez óhatatlanul érinti a támogatásokhoz való hozzájutás dinamikáját akkor, amikor felértékelődött a támogatások szerepe a jövedelmezőségben, a fejlesztésekben, ezért számítanak a Magyar Állattenyésztők Szövetségének, a tenyésztőszervezeteknek, a szakmának, valamint az agrárfelsőoktatásnak, a tudásközpontoknak az együttműködésére, tapasztalatok megosztására a felhívások társadalmasításában – tette hozzá. Kitért arra, hogy a jövőben is „számos olyan szerep és feladat” lesz, amely túlmutat a tenyésztéshez, genetikai fejlesztő munkához kapcsolódó, szűken vett hagyományos szakmai tevékenységen, de ha a gazdálkodók jövedelmezően és sikeresen szeretnének tenyészállatokat előállítani, értékesíteni, akkor a megszokottnál jóval több területen kell „felvenni a kesztyűt”. Az államtitkár kiemelte: hogy a magyar állattenyésztőknek és állattartóknak uniós összehasonlításban a legnagyobb számú támogatási jogcím áll rendelkezésére, és az elmúlt években minden lehetőséget megragadtak azok bővítésére az uniós szabályozási és a magyar költségvetési keretek között. Hangsúlyozta, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben a lehetőségekhez mérten továbbra is fenntartják az állattenyésztés kiemelt támogatását, továbbra is elérhetőek lesznek az állattartó telepek általános korszerűsítését, új telepek létesítését, az energiafelhasználás csökkentését támogató felhívások, és lehetőség nyílik a telepek járványvédelmi fejlesztéseinek dotációjára is. Az állattartó telepek fejlesztésének támogatása című, 150 milliárd forint keretösszegű felhívásnál 5 milliárd forint, az állattartó telepek megújításának támogatása című felhívás esetében 200 millió forint az elnyerhető legnagyobb összeg – jegyezte meg. Hozzátette, előbbinél október 15-étől, utóbbinál szeptember 17-étől lehet benyújtani a támogatási kérelmeket. Farkas Sándor szólt arról is, hogy az állattartóknak elérhetővé váltak egyes állatjóléti, illetve génmegőrzési pályázatok is, a kormány ugyanis kiemelt feladatának tekinti az állattenyésztés genetikai alapjainak megőrzését, a mezőgazdasági genetikai erőforrások fenntartható használatát és fejlesztését. „Az állati genetikai erőforrások in situ megőrzésének támogatását is tervezzük a stratégiai terv keretében, a korábbi támogatáshoz hasonlóan tizennégy őshonos baromfifajta lesz támogatható, a felhívást még idén meghirdetjük” – mondta. Hozzáfűzte, elkészítés alatt állnak az állatjóléti tevékenységeket ösztönző további pályázatok is: a tervek szerint a tejtermelő szarvasmarha, a kiskérődző, valamint a méhészeti ágazatnak szóló kiírások is megjelennek idén. Farkas Sándor azt mondta, október 16-tól várhatóan megkezdődik az emelt összegű előlegfizetés, melynek mértéke a közvetlen támogatások esetében legfeljebb 70 százalék, a vidékfejlesztési forrásból finanszírozott terület- és állatalapú támogatások esetében legfeljebb 85 százalék lehet.

December 1-től kezdetét veszik a rész- és végfizetések, ezek 2025. június 30-ig tartanak, a kormány célja ugyanis az, hogy minden lehetséges jogcímen elinduljon az előleg- és részfizetés, illetve, hogy a végfizetéseket az érintett gazdálkodók minél nagyobb arányának biztosíthassa 2025. március 30-ig – közölte.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke arról beszélt, hogy a világban új divat, új ideológiák mentén próbálják az állattenyésztést „könnyíteni”, de úgy gondolják, a táplálékot nem szövetszaporítással, hanem természetes körülmények között, minőségi alapanyagok felhasználásával kell előállítani. A megnyitón megjelent általános és középiskolásokhoz szólva reményét fejezte ki, hogy a fiatalok képesek lesznek túljutni a divathullámon, mert a magas minőségű élelmiszer az egészséget jelenti. Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere azt mondta, a KÁN régóta sokkal több, mint három szakmai nap, azt a lehetőséget hordozza magában, hogy lehetőséget biztosít bepillantani az állattenyésztés rejtelmeibe, és erősíti azt a hitet, hogy a sikeres múltban és jelenben ott a sikeres jövő. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora utalt rá, hogy a három évtizedes múltra visszatekintő KÁN mára nemcsak a Dunántúl legnagyobb agrárkiállításává vált, de Magyarországon a legnagyobb ilyen jellegű rendezvény, amely összekapcsolja a mezőgazdaság, az agrárképzés, a felsőoktatás és az utánpótlásképzés területét. Bemutatkozik a tudomány, bemutatkoznak a legkorszerűbb ismeretek, hiszen csúcstechnológiai ágazattá vált a mezőgazdaság, ahol megjelenik a digitalizáció, a robotika, az űrtechnológia és a hagyományos ismeretek is – mutatott rá. Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke arról beszélt, hogy meggyőződése, a KÁN az állattenyésztés legjobb reklámfelülete, legnagyobb marketingje, ahol megismerhetők a legújabb kutatásokat, innovációk, technológiák. Az állattenyésztési kiállításként indult, mára egyetemi napokká fejlődött háromnapos eseményen az idén 100, az agráriumban érdekelt kiállító mutatkozik be, a programokra a szervezők 30-40 ezer látogatót várnak.

MTI