Az állategészségügy az élelmiszerlánc megbízhatóságának is alapfeltétele

(Fotó: AM/Pelsőczy Csaba)

A tárcavezető azt mondta, az állatorvosok egyszerre óvják az állatok és az emberek jólétét, kulcsszerepet játszanak a környezet védelmében, a kutatásban, az élelmiszerbiztonságban és a közegészségügyben. Nagy István kiemelte: csak egészséges állatállományból készülhet biztonságos és jó minőségű élelmiszer, így az sem véletlen, hogy a szakma figyelme egyre inkább az élelmiszerlánc biztonsága felé fordult. Mint mondta, a globalizált világban és a gyorsan változó élelmiszertermelés korszakában még inkább felértékelődött az állategészségügy jelentősége, az állatorvoslás nemzetgazdasági jelentőséggel bír. Az állatorvosok szakértelme stratégiai erőforrás is: hozzájárul a külkereskedelem egyensúlyához, a gazdasági növekedéshez és a nemzetközi kapcsolatok megerősítéséhez, így az állategészségügybe fektetett tudás és erőforrás megtérül – hangsúlyozta. Kiemelte: az Állatorvostudományi Egyetem Európa egyik legrégibb állatorvosképző intézménye, amely ma is őrzi hazai és nemzetközi tekintélyét. Az agrárminiszter kitért arra, hogy a magyar felsőoktatás a világ élvonalában van, az elmúlt évtizedben mintegy 600 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg a felsőoktatásban, a következő években pedig további 1300 milliárd forint jut erre a célra.

Nagy István szerint nagy jelentőséggel bír, hogy egyre több fiatal választja az agrárképzéseket

Ezen a területen közel 30 százalékkal nőtt a jelentkezők száma. Kitért arra is: az új betegségek, kórokozók megjelenése folyamatos kutatást és felkészülést igényel. A tudományos eredmények segítik a diagnosztikai módszerek és vakcinák fejlesztését, és beépülnek a járványvédelmi intézkedésekbe. Ezért utóbbi sikere nemcsak a megfelelő igazgatási döntéseken, hanem a tudományos és gyakorlati tapasztalatok integrálásán is múlik – tette hozzá. Nagy István azt mondta, az állatorvosi képzés és kutatás színvonala fontos mérce, és ennek a mércének felelt meg az ország, amikor tavasszal sikeresen megfékezték a ragadós száj- és körömfájás járványt, amiért a magyar állategészségügy nemzetközi elismerést vívott ki. A tárcavezető egyúttal köszönetet mondott az egyetem vezetésének, a hallgatóknak, hogy tevékenyen vettek részt a járvány leküzdésében.

 Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára arról beszélt, hogy akkor jó egy egyetem, ha a diákjai, oktatói, kutatói büszkék rá, és a nemzet büszke rá

„A jó egyetem minőséget, értéket, gerincet ad és teljesítményt jelöl, identitást ad” – fogalmazott. Hozzátette: immár 12 magyar egyetem van a világ legjobb 5 százalékában a korábbi hét helyett, „az egyetemeink felpörögtek, dinamikusak, identitásuk van, büszke diákjaik, tanáraik vannak és méltán büszke rájuk a nemzetünk”. Mint mondta, „hozzáférési fordulat” történt a felsőoktatásban, hiszen harmadik éve több mint százezren nyertek felvételt a magyar felsőoktatásba, és folyamatosan nő az állami ösztöndíjas helyek száma is, 2022 óta tizenötezres ez a bővülés. „Az eredményeket látjuk, pedig óriási ellenszélben, viharban kell állnunk a sarat, az Európai Bizottság minden erejével, hálózatával, idetelepített besúgókkal, árulókkal küzd a versenyképes magyar egyetemek ellen” – fogalmazott az államtitkár. Varga-Bajusz Veronika kitért arra, hogy a felsőoktatási modellváltás után 10-ből 6 diák a nemzetgazdasági szempontból kiemelt területekre nyert felvételt, 67 százalékkal nőtt a vállalati bevételek száma, 50 százalékkal nőtt az egyetemi publikációs teljesítmény, a szabadalmak száma pedig egy év alatt 35 százalékkal emelkedett. A magyar felsőoktatás a második aranykorát éli – hangoztatta, hozzátéve, hogy az elkövetkező években 1300 milliárd forint jut egyetemfejlesztésre, a cél az, hogy 2030-ra legyen magyar egyetem a világ és Európa legjobb száz egyeteme között.

Sótonyi Péter, az egyetem rektora arról beszélt, hogy az intézmény közel kétszázötven éve töretlenül vallott alapelvei nem változtak

Olyan állatorvosokat képeznek, akik az állatorvosi hivatás bármely területén megállják a helyüket. Az egyetemen az elmúlt időszakban számos jelentős fejlesztés történt, és a megújulás folyamata még nem ért véget, a rekonstruált épületek „újra régi fényükben ragyognak”, de falai között már a huszonegyedik század technológiai színvonala rejlik – hangoztatta. A rektor köszöntötte az 50, a 60 és a 65 éve végezetteket. Mint mondta, ők élő tanúi egy kornak, amikor a hivatás nem csupán szorgalmat, hanem bátorságot, jellemet és olykor civil kurázsit is kívánt. Értékrendjük ma is példát mutat a fiatal hallgatóknak – tette hozzá. Sótonyi Péter azt mondta, az állatorvosi hivatás nem csupán szakma és megszerzett tudás, hanem küldetés és szolgálat is. Ez különösen jól látható olyan időszakokban, mint a mostani, amikor újra megjelent a ragadós száj- és körömfájás vírusa. „Ebben a helyzetben az állatorvos szerepe nem áll meg a rendelő ajtajánál, hiszen ő az, aki megfigyel, dönt, irányít, kommunikál az idő- és társadalmi nyomás alatt” – tette hozzá a rektor. Azt mondta, büszkeséggel tölti el, hogy az egyetem felsőbb éves hallgatói is aktívan részt vállaltak a járványügyi védekezésben. Sótonyi Péter kitért arra, hogy az egyetem az európai állatorvosképzés élvonalába tartozik, ami azt igazolja, hogy a hagyományos oktatási modelljük értéket képvisel a gyorsan változó világban.

AM/MTI