Az Agrokor megválik több vállalatától

Horvátország legnagyobb magántulajdonú cégcsoportja, a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő Agrokor eladja több vállalatát, a kiskereskedelmi ágazatban pedig átszervezéseket, az élelmiszeriparban befektetéseket tervez – jelentette ki Anton Ramljak, a konszern élére áprilisban kinevezett kormánybiztos hétfői sajtótájékoztatóján.

Ramljak a krízismenedzsment tanácskozása után ismertette az Agrokor fenntarthatóságáról szóló terveket, amelyet az ülésen fogadtak el.
Elmondása szerint körülbelül 80 vállalat folytat olyan tevékenységet az Agrokor csoportban, amelyek nem tartozik a konszern alapvető feladatköréhez, ilyen terület a vendéglátás, utazás és egészségügy. Ezeket a cégeket eladja az Agrokor, valamint 201 ingatlanját is. Így megválik egyebek között az Adriatic.net csoporttól, amelynek része az Atlas utazási iroda, továbbá a Karisma Hotels Adriatictól, a Zágráb Plakáttól, a Solana Pag d.d. pági sógyártól és Aviva klinikától Zágrábban. Az eladásokból 40 millió euró bevételre számít a vállat a következő négy évben.
A csoport emellett csökkenteni akarja a bérlemények számát, valamint megszünteti a kedvezőtlen bérleti szerződéseket.
Jelentős változásokat tervez ugyanakkor a kiskereskedelmi ágazatban, a szlovén Mercator és a horvát Konzum kiskereskedelmi áruházlánc, a Tisak trafikhálózat, a Velpro áruházlánc és a boszniai áruházláncok esetében. Csökkentik a költségeket és az alkalmazottak számát, több boltot pedig bezárnak. Tömeges elbocsátások azonban nem várhatók – jelezte Ramljak.
Befektetésekre lesz szükség viszont a élelmiszeriparban, a Jamnica d.d., ásványvíz-előállító vállalatban, a Sarajevski kiseljak d.d. boszniai ásványvízgyártó vállalatban és a Ledo fagylaltgyárban – tette hozzá. A krízismenedzsment szerint ezek a cégek megmenthetők a márkanévnek és jól működő elosztási rendszernek köszönhetően, de jelentős tőkebefektetést igényelnek.
A mezőgazdasági ágazatban, a Bellye Rt.-ben, a Vupik és a Vinkovci mezőgazdasági vállalatban – ezek 32 ezer hektár megművelhető mezőgazdasági földterülettel rendelkeznek Kelet-Horvátországban, amelynek 95 százaléka állami tulajdonban van, és a korábbi befektetéseknek és technikai fejlesztéseknek köszönhetően jól működnek -, a termelésének hatékonyságára és javítására kell nagyobb hangsúlyt fektetni.
A fenntarthatósági terv külön kiemeli, hogy ez a terület meghatározó a munkahelyek megőrzése céljából a kevésbé fejlett kelet-horvátországi térségben, és fontos szerepet játszik a kormány élelmiszerellátási stratégiájában.
A kormánybiztos úgy vélte: a terv lehetővé teszi a legtöbb Agrokor-vállalat hosszú távú fennmaradását, nyereséget produkál, és javít a kulcsfontosságú üzleti mutatókon minden szegmensben. Biztosítja továbbá szerinte a foglalkoztatás szintjének fenntartását, és további kedvező hatásai vannak a teljes horvát gazdaságra nézve.
A 2016-ban csődközelbe jutott Agrokoron belül mintegy ötven különböző gazdasági szektorhoz tartozó vállalat működik, munkavállalóinak létszáma meghaladja a 60 ezret, a cég éves árbevétele pedig eléri a horvát hazai össztermék (GDP) 15 százalékát. A parlament április 6-án gyorsított eljárásban elfogadta a lex Agrokor néven emlegetett törvényt, amely lehetővé teszi a rendszerszinten fontos vállalatok számára, hogy az államtól rendkívüli igazgatási eljárást kérjenek, megelőzve ezzel a csődeljárást.
A törvény alkalmazását a tulajdonosnak és a hitelezőknek kell kérniük, az állam pedig egy biztost nevez ki a vállalat élére, akinek 15 hónapja van arra, hogy átszervezze, fenntarthatóvá és fizetőképessé tegye a vállalatot. A válságmenedzsment kinevezésével egy időben a régi vezetőséget meneszti a kormány. Az Agrokor esetében mindez megtörtént. (Kriják Krisztina, MTI)