Az agrártárca támogatja a biodiverzitás megőrzését szolgáló együttműködéseket

Az együttműködési megállapodás kapcsán Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára kiemelte, a nemzeti park igazgatóságok alapvető küldetése, hogy a természeti környezet által nyújtott szolgáltatásokat megőrizzék, és azok előnyeit a társadalom és a nemzetgazdaság számára is érvényesítsék. Magyarország természeti tőkéje, a Kárpát-medence élőhelyeinek, fajainak megóvása stratégiai kérdés. Arra kell készülni, hogy az ökoszisztémák, élőhelyek megléte és kedvező állapota már középtávon is gazdasági tényezővé fog válni, és a versenyképesség alapfeltétele lesz. A biológiai sokféleség jelentőségét a Világbank és az OECD által jegyzett jelentések, tanulmányok megállapításai jól érzékeltetik, melyek szerint világszinten több mint 200 millió munkahely függ közvetlenül a biodiverzitástól és a globális GDP több mint 50%-a olyan iparágakból származik, amelyek közepesen vagy erősen függenek az ökoszisztéma szolgáltatásoktól.

A biológiai sokféleségben rejlő erőforrások, a természetes élőhelyek által biztosított szolgáltatások, az éghajlat-szabályozás, beporzás, tiszta víz és levegő fenntartásának mindent megelőző, első lépése a nemzeti parkok megóvása. A biológiai sokféleség világszinten megfigyelhető csökkenése azonban rámutat arra, hogy a természetmegőrzési munkában nagyságrendi előre lépésre, a megszokott kereteken túlmutató, újszerű megoldásokra és együttműködésekre van szükség. Az MBH Bank kezdeményezése, felelősségvállalása  és partnersége ilyen téren példamutató, a természetvédelem és a pénzügyi szféra együttműködésének jó gyakorlatként messze gyűrűző pozitív hatásokkal bírhat – fejtette ki a helyettes államtitkár.

A Fenntartható Jövő Bankja Programnak köszönhetően Hortobágyon a székicsér védelmét már műholdas jeladók is szolgálják, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban a csérfajok költési sikerét költősziget építésével segíthették elő, a Balaton-felvidéken a vadmacskák védelme érdekében, vadkamerákkal és jeladós nyakörvek beszerzésével élőhelyazonosítást végezhettek. A Bükkben a Szinva tanösvény fejlesztése valósulhatott meg, a Kiskunsági Nemzeti Parkban pedig megújuló energiára alapozott napelemes szivattyús vízpótlás infrastruktúráját sikerült megteremteni a klímaváltozás és süllyedő talajvízszint miatt veszélyeztetett vizes élőhely megóvására.