Az agrártárca képviselőivel tárgyal az OKSZ
Az FVM által előterjesztett megállapodási javaslat – az OKSZ szerint – a vásárlókkal fizettetné meg a hazai mezőgazdaság versenyképtelenségének veszteségeit.
A Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) múlt
héten írásos megállapodást
javasolt az élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozó
vállalkozásoknak a piaci kapcsolatok rendezésének
és az etikus üzleti magatartás érvényesülésének
szabályairól. A megállapodás-tervezet
több olyan pontot tartalmazott, amelyet a kereskedői oldal
nehezen tudott elfogadni.
A mai tárgyalásokat
megelőzően az OKSZ az MTI-hez eljuttatott közleményében
közölte álláspontját, amely egyebek
mellett rögzíti: a kereskedők a vásárlók
igényeihez, pénztárcájához
igazodnak szerte a világban, az Európai Unió is
ezt tekinti elsődlegesnek. A kereskedők feladata a teljes
áruválaszték bemutatása. Ezt a
Magyarországon működő üzletláncok meg is
teszik, polcokon bemutatva a hazai ipar termékválasztékát.
Az élelmiszer értékesítés döntő
része hazai eredetű termék. Az olcsóbb import
termékek pedig a kispénzű vásárlók
számára teszik lehetővé a legalapvetőbb
élelmiszerek megvásárlását. Az
OKSZ felhívja a figyelmet arra is, hogy az élelmiszeripar
termelését rendszerint nemzetközi viszonylatokban
szervezi. A különböző termékeket különböző
országokban állítják elő, a
magyarországi gyártáshoz pedig felhasználnak
külföldi alapanyagot is. Az élelmiszer üzletek
polcain ott sorakoznak a magyar ipar import termékei is,
melyek nem a hazai mezőgazdaság alapanyagából
készülnek, hanem külföldi gyárakból
hozzák ide.
Az OKSZ közleményben
utasította vissza, hogy létezne egy lista amely alapján
81 jogcímre hivatkozva lehet utólagos díjfizetésre
kötelezni a termelőket és feldolgozókat. Az ezzel
kapcsolatos hírek a döntéshozók és a
közvélemény félretájékoztatását
szolgálja, ezt a kereskedők nem tekintik tényszerű és
valós tájékoztatásnak, azt
visszautasítják.
Az OKSZ közleménye
emlékeztet arra is: a hiteles tájékoztatáshoz
hozzátartozik, hogy egy évvel ezelőtt a kereskedők
nem demonstráltak akkor, amikor a tejtermelők a számukra
kedvező világpiaci helyzetet kihasználva exportjukkal
hiányt és áremelkedést okoztak a hazai
üzletekben.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
GKI: Romló bizalmi indexek és gazdasági kilátások Magyarországon
Novemberben mind az üzleti szféra, mind a fogyasztók pesszimistábbá váltak…
Tovább olvasom >Negyvenhét éves csúcsot döntött az arabica kávé ára
Az arabica kávé határidős jegyzése 47 éve nem látott szintre,…
Tovább olvasom >A piaci egyensúly biztosítására törekszik majd az új fogyasztóvédelmi hatóság
A január 1-jén felálló Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH)…
Tovább olvasom >