Az agrártanácsnak meg kell mutatnia a 2027 utáni agrárpolitika fő irányait

Nagy István agrárminiszter (Fotó: AM)

Nagy István a tagországok agrárminisztereinek tanácsülését követően újságírók előtt kiemelte: mivel a magyar uniós tanácsi elnökség szerint újra a gazda érdekeit kell az agrárpolitika középpontjába állítani, a gazdaközpontú uniós agrárpolitika megteremtése bekerült az elnökség központi prioritásai közé. Ez szavai szerint jó üzenetet hordoz az európai gazdák számára. Emlékeztetett: a magyar uniós elnökség agárpolitikai prioritásai öt fogalom, a versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú mezőgazdaság köré épülnek. Valamennyi, a következő fél évben napirendre tűzött jogalkotási és nem jogalkotási dosszié besorolható ezen öt prioritás alá – tájékoztatott. Elmondta, a tagállamok többsége támogatta azt a felvetést, hogy az új Európai Bizottságnak kiemelten kell kezelnie a mezőgazdasági és erdészeti ágazatot annak érdekében, hogy az továbbra is sarokköve lehessen egy versenyképes, önálló és virágzó Európai Uniónak. A miniszter beszámolt arról, hogy a tanácsülés előtt megbeszélést folytatott az európai mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szervezetének (Copa-Cogeca) képviselőivel. „Nemcsak szavakban szeretnénk gazdaközpontú, gazdabarát EU-elnökséget és közös agrárpolitikát, hanem a tetteinkben is” – fogalmazott. Ezzel kapcsolatban elmondta, a gazdaszervezetek képviselői támogatásukról biztosították a megvalósítani kívánt magyar prioritásokat.Nagy István fontos célkitűzésnek nevezte a vidéki területek életképességének megerősítését és a demográfiai kihívások kezelését, hiszen – emelte ki – számos tagállamban e területek elnéptelenedése aggasztó tendenciát mutat. Elmondása szerint több tagország szakminisztere felvetette, hogy a rövid távú kihívások kezelése érdekében az idén is szükség lenne az emelt összegű agrártámogatások előlegfizetésének biztosítására az Európai Bizottság részéről. Fontosnak nevezte továbbá az európai étkezési hagyományok megőrzését, amelyhez alapvető fontosságú a fogyasztók megfelelő és félre nem vezető tájékoztatása, tudásuk és tudatosságuk növelése. Elmondta: véleménykülönbség van a miniszterek között abban, hogy „miként tekintünk az élelmiszerre”: egyszerű biológiai szükségletként, vagy pedig összetett kérdésként, amelyhez a hagyományok, a kultúra, az ökológiai fenntartás, a termőföld kérdése, a táj rendben tartása és művelése is hozzá tartozik. Közölte: Magyarország támogatja azt a francia kezdeményezést, amely egy olyan bizottság létrehozását javasolja, amely a laboratóriumi húsok társadalmi megvitatását, társadalmi elfogadását, bevezetésének lehetőségét vizsgálja, és annak hatásait, hogy mivel járna egy ilyen termék bevezetése az Európai Unióban.

A magyar uniós elnökség prioritásai közül a tudásalapú mezőgazdaság megteremtésének lehetőségével kapcsolatban a tárcavezető kiemelte: Magyarország azt a célt tűzte ki, hogy a közép-kelet-európai régió igényei mentén szerveződő kutatási programot indítson négy fontos tematika mentén. Ezek között az egészséges talajok, az édesvíz, az élelmezési rendszerek és a nagyobb hozzáadott érték helyben történő teremtésének elősegítése szerepel. Fontosnak nevezte, hogy a Kelet-Európa iránti megfontolásnak nemcsak a tagállamok, hanem a csatlakozásra váró Nyugat-Balkán, Ukrajna és Moldova is szerves része legyen. Ez a régió sokban hozzájárulhat az európai szuverenitás és az európai élelmezés biztonságához – szögezte le beszédében a Nagy István.

MTI