Az agrárium technológiai modernizációja a további fejlődés alapja
A magyar mezőgazdaság fejlődését jól szemlélteti, hogy az egy hektárra jutó hozzáadott érték 77,1 százalékkal nőtt 2010 és 2022 között – hangsúlyozta az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára szerdán, a Fejér vármegyei Mezőfalván.
Farkas Sándor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége rendezésében megtartott Szántóföldi Napok és AgrárgépShow kiállításon elmondta, Magyarország a hozzáadottérték-növekedést tekintve az ötödik legjobb eredményt érte el az Európai Unióban ebben az időszakban.
Az államtitkár rámutatott: a magyar agráriumban technológiai modernizáció zajlik
Ezt jelzi, hogy tavaly a gazdálkodók 680 milliárd forintot költöttek el beruházásokra. Elmondta, hogy 2022-ben a vidékfejlesztési program 226 milliárd forinttal járult hozzá a fejlesztésekhez, ami átlagosan 50 százalékos támogatási intenzitással számolva 452 milliárdnyi fejlesztést eredményezett. Közölte, hogy a termelékenység további növeléséhez jelentősen hozzájárult a mezőgazdasági gépek értékesítése, amely tavaly elérte a 385 milliárd forintot.
Farkas Sándor kitért arra, hogy az ukrán gabonának biztosított szolidaritási folyosó véleménye szerint nem érte el eredeti célját
Az ukrán gazdáknak ugyanis más követelményeknek kell megfelelniük, így a magyar gabonánál lényegesen olcsóbban lehet megvásárolni az ukrán terményt, ami nehéz helyzetet idézett elő. Megoldásként azt javasolta, hogy az ukrán mezőgazdasági termények szállítására uniós forrást kell biztosítani, hogy eljuthassanak hagyományos felvevőpiacaikra. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az esetleges békekötés után megoldást kell találni arra, hogy Magyarország versenyképes maradjon a 40 millió hektárt művelő Ukrajnával szemben, amely társult tagként az uniós piacokat alapjaiban rengeti majd meg. Hangsúlyozta, hogy közös feladatot és felkészülést igényel a probléma, a V4-ek is közösen készülnek erre. Arról is beszélt, hogy további gondokat okozhatnak azok a szavai szerint „őrült brüsszeli elképzelések”, miszerint a növényvédőszereket ki kell vonni, a talajművelés jelenlegi módját meg kell változtatni. Úgy vélte, a rendezvény segít az esetleges negatív hatások kivédésében, hiszen korszerű precíziós technológiák megismerésével, alkalmazásával a növényvédőszer-felhasználás mennyisége csökkenthető, de szerinte a használatuk teljesen el nem kerülhető.
Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke elmondta, hogy Magyarország legnagyobb szántóföldi kiállításán az idén a fenntarthatóság van a középpontban, amely „egyre húsbavágóbb, ha a saját pénztárcájukon érzik a gazdák”. Ezért a 42 hektáros kiállítótéren az „elmélet a gyakorlatban láthatóvá válik”, és ezek segítik a gazdálkodók alkalmazkodását például a tavalyi évi aszályhoz, amely nagy lecke volt mindenkinek.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
A NAK kiemelt feladatának tekinti a kiskultúrás növénytermesztés támogatását
A hazai kiskultúrás növénytermesztés sikerében kiemelt szerepe van a hatóságokkal…
Tovább olvasom >Kulcsfontosságú a digitalizációban rejlő lehetőségek kiaknázása
Fontos, hogy az agráriumban minél többen kihasználják a digitális technológia…
Tovább olvasom >Új stratégiával támogatja az Intermarché a francia mezőgazdaságot
A francia Intermarché kiskereskedelmi lánc bejelentette, hogy csak akkor kezdi…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >