Az áfaváltozás nem igazán hat az inflációra

A csökkenő vásárlóerő miatt 2009-ben a tavalyinál lényegesen alacsonyabb élelmiszer-infláció várható, amelyet csak a júliusra tervezett áfa emelés módosít – állapította meg többek között a KOPINT-TÁRKI Konjunktúra Kutató Zrt. és az Agrár Európa Tanácsadó Kft. közös tanulmánya, amelyben az idei tavaszi folyamatokat elemzik.Az élelmiszerek forgalmi adója 20 százalékról 25 százalékra emelkedik, miközben a tejtermékek és a pékáru áfája 20 százalékról 18-ra csökken. (A két termékkör fogyasztási súlyarányával számított átlagos élelmiszer-forgalmi adó így 23,5 százalékos lesz.)
A csökkenő forgalmi adójú termékkör pontos meghatározása még nem ismert, de ezek vásárlásai az összes fogyasztói kiadásnak legfeljebb 5 százalékát teszik ki, miközben a többi élelmiszerre (élvezeti cikkek nélkül) legalább 17 százalék esik. Így a 2 százalékpontos áfacsökkentésnek a fogyasztóknál jelentkező megtakarítási hatása csak körülbelül a tizedét teszi ki az 5 százalékpontos áfaemelés okozta többletkiadásnak.
Ha az 5 százalékpontos áfaemelést a kereskedők teljes egészében érvényesítenék, a fogyasztói árak 4,2 százalékkal emelkednének (mert az árszint 120-ról 125-re emelkedik). A korlátos kereslet miatt azonban ennél lényegesen kisebb, legfeljebb 2-3 százalékos élelmiszer-fogyasztói áremelkedés valószínű, ezt kissé mérsékli a tejtermékek és a pékáru áfájának csökkentése. Az áfaemelés inflációs hatása tehát nem lesz jelentős.
A 25 százalékos (illetve a tejtermékek és a pékáru figyelembevételével mintegy 23,5 százalékos) áfakulcs uniós összehasonlításban igen magasnak számít: a többi 26 tagország közül csak Dánia és Svédország alkalmaz 25 százalékos kulcsot, de 20 százalékosat is csak Bulgária és Szlovénia.
Az egész élelmiszer-vertikum leggyengébb láncszeme az élelmiszeripar, amelynek helyzete 2008-ban tovább romlott és valóban kritikussá vált. A negatív trend 2009 első két hónapjában is folytatódott: a termelés 4,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől, a belföldi eladások 5,8 százalékkal, és csak az export mutat minimális, 2,2 százalékos növekedést. Még az utóbbi években más iparágakhoz képest viszonylag sikeres tevékenységek is hanyatlanak, mint a hús- és baromfihúskészítmény-gyártás (-23,5 százalék) és a sörgyártás (-26,3 százalék), de a korábban már csaknem teljesen leépült dohányipar is tovább zsugorodott több mint kétharmadával. A tejtermékek gyártása 11,5 százalékkal esett vissza január–februárban.
Az élelmiszeripar helyzetének romlását jelzi, hogy adózás előtti eredménye 2002-ben még 115 milliárd forint volt, 2007-ben viszont már mindössze 21 milliárd, és tavaly valószínűleg ezt a szintet sem érte el.