Az adónövelés feketére festheti az élelmiszer-gazdaságot

A kormány legújabb megszorító intézkedései az egész társadalmat érintik, de különösképpen gyorsan és mély nyomokat hagyva csapódnak le a teljes élelmiszerláncon. A vásárlóerő csökkenése – főként a nyugdíjasok körében –, valamint, néhány élelmiszertől eltekintve, az áfa emelése együttes hatásként átalakítja az élelmiszer-kereskedelmet.Megérzi majd a kiskereskedelem a jövedelmek csökkenését. Az alapvető élelmiszerek gyártóinak van több okuk izgulni: ezek a termékek a legkeresettebbek a boltokban. A jelenlegi gazdasági helyzetben felértékelődnek azok a cégek és szektorok, amelyek képesek piacuk megtartására. A hazai élelmiszeripar számos szereplője – köztük a nagy múltú márkákkal rendelkező húsipari cégek – is jelentős piacokkal rendelkeznek, komoly igény van a termékeikre mind belföldön, mind külföldön.
A csökkenő vásárlóerő miatt 2009-ben a tavalyinál lényegesen alacsonyabb élelmiszer-inflációt várnak a piacelemzők, ezt csak a júliusra tervezett áfaemelés módosít. (Az élelmiszerek forgalmi adója 20 százalékról 25 százalékra emelkedik, miközben a tejtermékek és a pékáru áfája 20 százalékról 18-ra csökken. A két termékkör fogyasztási súlyarányával számított átlagos élelmiszer forgalmi adó így 23,5 százalékos lesz.) Ezek után a két százalékpontos áfacsökkentésnek a fogyasztóknál jelentkező megtakarítási hatása csak a tizedét teszi ki az 5 százalékpontos áfaemelés okozta többletkiadásnak.

A leggyengébb láncszem
Az egész élelmiszer-vertikum leggyengébb láncszeme az élelmiszeripar, amelynek helyzete 2008-ban tovább romlott és valóban kritikussá vált. 2002 óta a termelés ötödével, a belföldi értékesítés negyedével esett vissza. A negatív trend 2009 első két hónapjában is folytatódott: a termelés 4,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől, a belföldi eladások 5,8 százalékkal, és csak az export mutat minimális, 2,2 százalékos növekedést.
Az élelmiszeripar adózás előtti eredménye 2002-ben még 115 milliárd forint volt, 2007-ben viszont már mindössze 21 milliárd, és tavaly valószínűleg ezt a szintet sem érte el.
2009-ben – az eddig viszonylag kedvezően alakuló időjárás folytatódását feltételezve – a mezőgazdasági termelés várhatóan 10-15 százalékkal marad el a tavalyi magas szinttől – egyrészt a pénzügyi gondok okozta alacsonyabb input-felhasználás miatt, másrészt azért, mert a tavalyi igen kedvező időjárás megismétlődése nem valószínű. A visszaeső reáljövedelmek mellett a belföldi élelmiszerpiac 2-3 százalékkal zsugorodhat. A gyenge forint az exportot segíti, és a tavalyihoz hasonló kiviteli többlet lehetséges.
Az élelmiszer-ágazat sérülékeny voltát jelzi, hogy a gazdasági válság első jelére olyan patinás cégek, mint a Gyulai Húskombinát és a budapesti székhelyű Herz Szalámigyár Zrt. súlyos, nehezen megoldható helyzetbe került. (Kérdéses, hogy lapunk megjelenése és a lapzártánk közötti időszakban mi történt velük. A szerk.) A helyzet különösen súlyos, hiszen e két patinás vállalat kiesését a sertéstartók is megéreznék.
A bankok számos vállalati hitelt felmondtak, illetve rövidebb futamidejűvé alakították át. Egy pénzügyi háttérbeszélgetésen a bankárok elmondták, hogy rendkívül óvatosak lettek, s amint hírt vesznek egy-egy vállalati problémáról, elakadt tartozásról, azonnal lépnek, s nem hagyják, hogy kockázatossá váljék hiteleik visszafizetése. A bankok finanszírozási hajlandósága minimális, az újabb banki hitelek felvétele – amit saját tapasztalatból is mondhatok – rendkívül megnehezült. De a jelenlegi helyzetben ez is menedzselhető probléma, nem érzem akkora nagy gondnak, mint más nemzetgazdasági ágazatoknál.
A kormány időközben elfogadta azt a 30 milliárd forintos garanciacsomagot, amellyel a hazai élelmiszer-ipari vállalatok új hiteleket vehetnének igénybe. A konstrukció hagyományos, az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) garanciavállalásával juthatnak majd – május végétől – külső forráshoz. Az agrártárca információi szerint a súlyos likviditási zavarok miatt számos malomipari, húsipari társaság állami segítség nélkül bajba kerülhet.
Az új programban, a tervek szerint, a hitelekhez az MFB 80 százalékos garanciát nyújtana, így a 30 milliárdos csomaggal összesen 37,5 milliárd forintnyi forrás felvétele válna lehetővé. Egy-egy élelmiszer-ipari cég 0,2-2 milliárd forint garanciát használhatna fel.
Az intézkedéssel azok a nagyobb élelmiszer-ipari társaságok is forráshoz juthatnának, amelyek nem fértek be az állami pénzintézet kis- és középvállalkozásokat segítő, 140 milliárd forintos hitelprogramjába.

Kódexbarát a forint – egyelőre
Közben azzal is számot kell vetni, hogy a mezőgazdaság az aszályos 2009-ben nem fogja megismételni a tavalyi viszonylag jó termelést. Kissé javíthat az esélyeken, ha a forint gyenge marad. (Az euróval szemben tavaly nyár óta bekövetkezett forintgyengülés az ágazatnak egy év alatt mintegy 75 milliárd forintnyi plusz árfolyamnyereséget hoz.) Már ez is tekintélyes summa, ha figyelembe vesszük, hogy a mezőgazdaság éves bruttó (adózás előtti) eredménye korábban a jobb években volt ennyi.
Ugyanakkor rontja a mezőgazdaság helyzetét, hogy a tervek szerint az agráriumnak juttatott, idei év után járó uniós forrásokat kiegészítő hazai társtámogatásokat (az úgynevezett top-up hányadot) 33 milliárd forinttal csökkentik. (A pénzt a folyósítási szabályok szerint jövőre nem fizetik ki.) Ezzel a megszorítással kiesik ugyan a nemzeti kiegészítés, de ennek körülbelül a harmadát kompenzálja, hogy Magyarország még mindig abban a szakaszban van, amikor évről évre növekvő uniós támogatást kap. Az uniós rész ugyanis az idén és jövőre is 10 százalékponttal növekszik.
Nincs könnyű helyzetben a magyar élelmiszer-gazdaság, ugyanis rossz a külkereskedelmi forgalom szerkezete: nyersanyagot adunk el és készterméket importálunk. A mezőgazdasági nyersanyagexportunk látványosan nő, de feldolgozott élelmiszerekből viszont nettó importőrök lettünk. Egyelőre nincs jele, hogy e tendencia megváltozna.
A gyenge forint most abban segíthet, hogy a júliustól életbe lépő kereskedelmi kódex egyik fontos megállapítása, a 80 százalék belföldi termék és 20 százalék import érvényesüljön. A kódexbarát forinterő időszakosan támogatja a magyar termelést, de amint elkezd erősödni a hazai fizetőeszköz, visszaáll a korábbi helyzet. A csatlakozás előtti években a külföldi élelmiszerek aránya a hazai eladásokban 7-8 százalék volt, 2008-ban már megközelítette a 30 százalékot, és 2010-re ez az arány akár 30 százalék felett is lehet, ha a forint megerősödik.

Fehéren, feketén
Az adótörvények módosításával durván beavatkoztak a piaci folyamatokba. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) nem tartja kielégítőnek, hogy csupán néhány alapvető élelmiszer, mint a tej és tejtermékek, valamint a kenyér és pékáruk esetében kerülne sor a középső, 18 százalékos általános forgalmi adókulcs bevezetésére.
A szövetség közleményében azt javasolja, hogy a friss zöldségek és gyümölcsök, és ezek feldolgozott, tartósított termékei, tej és tejtermékek, kenyér, pékáru és sütőipari termékek, gabonaféleségek és őrlemények (például rizs, lisztféleségek), hús- és baromfiipari termékek (például tőkehús, feldolgozott készítmények), állati és növényi alapú zsiradékok (például sertészsír, margarinok, étolajok), tojás esetében is a tervezett kedvezményes áfakulcsot alkalmazzák. A kormány tervei szerint 18 százalékos áfakulcs alá csak a tej, tejtermékek, kenyér, pékáru és a távhő tartozna.
Felhívják a kormányzat figyelmét arra, hogy az élelmiszerek meghatározó csoportjai esetében már a 20 százalékos áfa is jelentősen növelte a feketegazdaság súlyát, a tervezett 25 százalék ezt csak fokozza. Mivel a termékek jelentős része ebben a körben nem márkázott, nem előre csomagolt és rendkívül gyorsan jut el az előállítótól a fogyasztóig, a rövid termékpálya okán az áfacsalás lebukási kockázata rendkívül kicsi. Ugyanakkor az adócsalás adta potenciális jövedelem egyre nagyobb.
Az ÉFOSZ által javasolt termékcsoportokban a hazai mezőgazdasági termelők és élelmiszer-előállítók is különösen érdekeltek. Az élelmiszer-fogyasztás jelentős visszaesése a hazai élelmiszerlánc mentén is munkahelyek és vállalkozások megszűnését eredményezi, ami teljes mértékben ellentétes a kormányzat gazdaságélénkítő szándékaival.
Az ÉFOSZ hangsúlyozza: a hazai élelmiszer-termelés azon ágazatok közé tartozik, amely hazai nyersanyagbázissal rendelkezik, és amelyet a szövetség álláspontja szerint a válságból való kibontakozás szempontjából is fejlesztésre váró stratégiai ágazatnak kell tekinteni.
Az élelmiszerek esetében ma Magyarországon alkalmazott 20 százalékos áfa már ma kimagasló a nemzetközi összehasonlításban, míg a 25 százalékos kulcs példátlannak nevezhető.

Válogatósabb nyugdíjasok
A kereskedők véleménye szerint nem biztos, hogy a kormány eléri eredeti célját, és a költségvetés hiányát adóemeléssel mérsékelni tudja. Az Országos Kereskedelmi Szövetség állásfoglalása szerint az áfakulcsok nem most változnak először. A jelenlegi helyzet azonban nem hasonlítható össze a korábbi évekkel, mivel 2006 végéig sok éven keresztül folyamatosan bővült a lakossági fogyasztás (még 2007-ben is, 2008-ban viszont már csökkent).
A Pénzügyminisztérium korábban azzal számolt – emlékeztet az OKSZ –, hogy 3 százalékos áfakulcsemelés mellett 2009-ben 100 milliárd, 2010-ben pedig 250 milliárd forint lehet a költségvetési hatása a változtatásnak. Feltehetően most már azért nagyobb a kulcsmódosítás, mivel a gazdaság teljesítménye és a lakosság fogyasztása is a vártnál nagyobb mértékben esik vissza. Pontosan ez a legnagyobb probléma.
A kereskedők már bejelentették, hogy át fogják hárítani az 5 százalékos áfaemelést a vásárlókra. Indoklásuk szerint az ágazatban ugyanis már második éve csökken a forgalom. Ezért egy ekkora mértékű áfaemelést nem tudnak miből kigazdálkodni a kereskedőcégek. A két százalékpontos áfacsökkentés jókora marketingértékkel bír a kereskedők számára, amit jó páran meg is próbálnak kiaknázni. Sokan emlékeztetnek ugyanakkor arra, hogy a 2006-os, 5 százalékpontos áfavágáskor a kereskedők lenyelték az így keletkező nyereséget.
Az adónövelés az ÉFOSZ és az OKSZ szerint is a feketézés irányába hajtja a vállalkozókat. Az APEH tapasztalatai szerint is a legtöbb visszaélés az áfa körben van, nem véletlenül: a 20 százalék áfakulcs a feketézőknek 20 százalék haszonkulcsot jelent, bőven megéri. Az 5 százalék emelés pedig erre rátesz még egy adaggal. Ráadásul a pénzszűke visszaveti a fogyasztást: kevesebb pénzből a háztartások eleve kevesebbet tudnak vásárolni, ha pedig az árak emelkednek, mivel a szolgáltató áremelésre kényszerül, még kevesebbet fognak.
A nyugdíjasok, illetve a nyugdíjhoz közel járók költése nem elhanyagolható tétel a kiskereskedelemben. A KSH és a piackutatók adataiból kiderül: ez a fogyasztói csoport a társadalomban betöltött – egyre növekvő – arányánál is nagyobb mértékben növelte fogyasztását.
A piackutatók felmérései szerint tavaly a társadalom 37 százalékát alkotó ötven év feletti korosztály vásárlása tette ki a napi fogyasztási cikkek lakossági forgalmának 51 százalékát. (E cikkekre 1000-1500 milliárd forintot költenek.)
Most azonban új helyzet állt elő. A nyugdíjasok a megvont 13. havi kifizetés miatt kieső jövedelmet elsősorban az étkezésen tudják „behozni”.
Czauner Péter