Ausztria: stagnál a diszkontok forgalma

„Kemény kiszorító verseny folyik”

Hosszú idő után először veszítettek jelentőségükből a kemény diszkontok Ausztriában: Az ott Hofernek nevezett Aldi és Lidl együttes piaci részesedése tavaly 26,1 százalékra csökkent, az előző évi 26,6-ról. Ezzel egy időben a növekedés osztrák bajnoka a SPAR: piacrészét 32,0 százalékra növelte, a tavalyelőtti 31,2-ről. Piacvezető pedig a nyolc különböző láncot működtető Rewe, 34,2 százalékos részaránnyal.

Jó fél éve kerültek be a tavalyi forgalom eredményei a jelentős kereskedelmi vállalatok nyilvántartásaiba, de a megváltozott pozíciók még mindig foglalkoztatják az ága zat szereplőit – állapítja meg tanulmányában dr. Hanspeter Madlberger, a Key Account kereskedelmi magazin alapítója. – Most a Nielsen azzal, hogy közzétette 2018. évi cenzusát, rávilágít néhány érdekes jelenségre az osztrák kiskereskedelemben, ahol kemény kiszorító verseny folyik.

Kevesebb vevő a diszkontokban

Például szerepel a cenzusban, hogy az osztrák élelmiszer-kereskedelem összes forgalma mintegy 300 millió euróval emelkedett tavaly az előző évhez képest. De a két diszkontlánc 2018-ban ugyanúgy 5,533 milliárd euró bevételt ért el, mint egy évvel korábban. Piaci részesedésük tehát azért csökkent, mert stagnált a forgalmuk.

Egy sajtóközlemény szerint a Lidl saját piaci részesedését 6,3 százalékról 6,5-re növelte a tárgyalt időszakban, ami plusz 65 millió eurót jelent. Ezzel egy időben pedig feltehetően ugyanennyivel csökkent a Hofer bevétele.

A Nielsen cenzusa rámutat, hogy a diszkontláncok trendjei azért térnek el az átlagtól, mert mindkettő gyors ütemben terjeszkedik ugyan, de eltérő koncepcióval. Tavalyelőtt a Hofer tizenhárom új üzletet nyitott, míg a Lidl tizenkettőt. Múlt évben a Hofer hálózata húsz, a Lidlé pedig tizenöttel bővült.

Ezzel kapcsolatban a Nielsen megállapítja, hogy a Hofer év végi kimutatásában szereplő 506 diszkontja révén telítetté vált a piaca. Ekkora boltsűrűség mellett minden további nyitás nem növeli az összbevételt, hanem saját meglévő egységektől vesz el forgalmat. A Lidl viszont terjeszkedésével fehér foltokat céloz meg, különösen Bécs környékén, és ezzel jelentős többletbevételt ér el.

Jó pozíciókat szerzett a SPAR

Ami az élmezőny többi tagját illeti, a piacvezető Rewe tartja előnyét: piaci részesedése 34,2 százalékot ért el tavaly, ahogyan egy évvel korábban is. Ez sikerként könyvelhető el a Cash című szaklap kommentárja szerint, mivel a korábbi csökkenés megállt. A Rewe 8 ausztriai lánca a következő: Billa, Merkur, Penny, BIPA, ADEG, AGM, Sutterlüty.

Minek köszönheti a SPAR, hogy piaci részesedése a legnagyobb mértékben tudott növekedni? Fő ok, hogy a Zielpunkt lánc üzleteit az ország keleti részén megvásárolta és beleillesztette hálózatába. Ezzel Bécsben és vonzáskörzetében szerzett jó pozíciókat.

Teljes forgalmát a SPAR egyik évről a másikra mintegy 295 millió euróval tudta növelni (miközben az egész ágazat bevétele 300 millióval emelkedett). De hozzájárultak a SPAR nagyobb piaci részesedéséhez a boltjaikat fenyőfa logóval működtető magán-kiskereskedők is: egyik évről a másikra összes bevételüket 2,4 milliárd euróról 2,5 milliárdra növelték.

A Nielsen cenzusa további lényeges oknak tartja a SPAR térnyerésében, hogy a diszkontoknál azért is növekedett jobban, mert a bio, kényelmi termékek, friss áruk, útközben fogyasztható ennivalók kínálatával megnyerték maguknak a változó fogyasztók jelentős részét. De ideszámít, hogy a SPAR marketingjében sikeresen propagálja Ausztriában a cukor és a pálmaolaj csökkentését.

Nem bomlaszt az online

Dr. Madlberger így summázza a trendeket: „Mindent egybevetve az osztrák élelmiszer-kereskedelem változásai korántsem nevezhetők drámainak. Ez érvényes a Hofernél tapasztalható csökkenésre, a SPAR sikereire és a Rewe stagnálására is. Az élelmiszer-kereskedelemre pedig az online-kereskedelemnek nincs zavaró, bomlasztó hatása. Ugyanis a Rewe, dm és Unimarkt 2018-ban együtt 56 millió euró forgalmat értek el online eladásaikkal.”

Végezetül pedig azt ajánlja a nagy láncok választékának rugalmas kialakításához, hogy a döntéshozók kísérjék figyelemmel a fogyasztók viselkedésének változásait, és reagáljanak rájuk. De piackutatást végezzenek, és ne körkérdésekre interneten kapott válaszok alapján döntsenek, hanem a tényleges vásárlási szokásokat ismerjék meg, szkenner adatok alapján.

B. E.