Átszervezésre szorul a szociális bolthálózat

Áru- és vásárlóhiánnyal küzd a Magosz által életre hívott szociális bolthálózat, mely a hazai élelmiszer-termelőket kívánta jobb helyzetbe hozni és a lakosságnak akart olcsóbb termékeket kínálni. A nehézségek ellenére nem mindenki temeti a hálózatot, igaz, azt is elismerik, hogy alapjaiban kellene átszervezni a rendszert, ami állítólag folyamatban van, bár a részletek egyelőre nem ismertek.

Az [origo] munkatársai azután keresték fel a boltokat, hogy Baranya megyében napvilágot látott egy – az MR1-Kossuth Rádió Hajnaltáj című műsorában is megjelent  – hír, miszerint a szociális boltoknak nincs meg a megfelelő termelői-beszállítói hátterük, ezért sok üzlet üzemeltetője is kénytelen a nagybani piacokon vásárolni.

A pécsi Rókus utcai 62. számú szociális bolt vezetője, Vidákovics Orsolya 2009 októberében vette át az üzlet vezetését. Az [origo]-nak elmondta: télen valóban jóval kevesebb árut tudnak kínálni, mert a termelők a bizonytalan útviszonyok miatt nem szállítanak. Másik gondnak azt említette, hogy boltjuk csak számla ellenében tudja átvenni a termelőktől az árut, máskülönben hivatalosan nem tudná kifizetni, adminisztrálni a költségeit, márpedig az üzlet bérleti díját, a fűtés-világítás, a munkabér költségét csak a hivatalos bevételeiből tudja ellentételezni. „Ha valaki nem akar számlát adni, azzal nem tudok mit kezdeni” – mondja. Harmadik nehézségként említi a konkurenciát: ha a Lidl 20 forintért adja a tojás darabját, azzal nem tud versenyezni, mivel ő annyiért kapja a termelőtől.

Milhoffer Lászlóné, egy másik pécsi szociális bolt vezetője szerint „egyszerűen arról van szó, hogy a fűtés- vagy más rezsiszámla kifizetése Pécsett is előrébb való, az embereknek ezért alig marad pénzük élelmiszerre. Ugyanakkor kétségtelen – ismerte el -, hogy a tavalyi katasztrofális időjárás, az ár- és belvizek miatt lényegében alig van felkínálható árujuk a termelőknek, s ezért kénytelenek a szociális boltok is részben külföldi terméket beszerezni, hogy elláthassák a vásárlókat.” Tavasztól őszig viszont nincs gond, annak ellenére, hogy a 200 kilométeres távolságra lévő Szeged környékéről szerezték be a zöldség- és gyümölcsféléket, amihez még így is olcsóbban jutottak hozzá, mint ha a helyi nagybani piacon vásároltak volna.

A jelek szerint azonban akadnak gondok a bolthálózat életképességével. A szociális bolthálózat létrehozását ösztönző Magosz honlapján lévő listával ugyanis rendre pórul járt az [origo]. Kiderült, hogy a XI. kerületben számon tartott egyetlen Etele úti bolt már nem működik, ugyanígy a IX. kerület három üzlete közül kettő.

„Nem tett jót a kezdeményezésnek, hogy sok olyan üzlettulajdonos is csatlakozott a hálózathoz, akik az utolsó szalmaszálat ebben látták vállalkozásuk életben tartására” – fogalmazott az [origo]-nak a szociális bolthálózat rendszerét jól ismerő, neve elhallgatását kérő szakértő. „Nem ment nekik az üzlet korábban sem, s ezen a hálózat sem tudott segíteni”- magyarázta, és hozzátette, hogy a kudarcok ellenére sem gondolja életképtelennek a kezdeményezést, de néhány tanulság levonását nem lehet megúszni, ha a hálózatot a jövőben is fent szeretnék tartani. „Ilyen a reklám és marketing újragondolása” – vélte a szakértő. Milhoffer Lászlóné pécsi üzletvezető ezt azzal egészítette ki, hogy szerinte bizonyos üzlet-alapterület alatt nem szabadott volna, a jövőben pedig nem szabad engedélyezni a csatlakozást, mert az az egész hálózat megítélését rontja, nem beszélve a vállalkozás életképtelenségéről.

Ez utóbbi véleményt közelítette meg más irányból Konrád Istvánné, a szociális bolthálózat vidéki részlegének vezetője, aki szerint tudomásul kell venni, hogy vannak olyan kereskedők, akik alkalmasak a speciális üzleti konstrukció életben tartására, és vannak, akik nem. Kritikusan jegyezte meg azt is, hogy hiába van vagy lenne elegendő termelő és megfelelő számú vásárló is a kereslethez, ha nincs megfelelő módon megoldva a logisztika, vagyis a termékek elosztása, eljuttatása a vevőkhöz. Az alapítástól kezdve 130 szociális bolt jött létre az országban, közülük 100 vidéken, de a lemorzsolódások miatt a szám állandóan változik. A nehézségek ellenére Konrád Istvánné optimista, mint mondta, december 11-én megalakították a Magyar Piac Szövetkezetet, amelynek célja, hogy életet leheljen és fenntarthatóvá tegye a hálózat működését, első üzletüket a jövő héten nyitják, a kezdeményezést a Vidékfejlesztési Minisztérium is támogatja – írja az Origo.