Átrendeződik a sertéspult

Már ötödik éve támogatják nagy erőfeszítéssel a hazai sertéstenyésztést, most pedig már a fogyasztók számára is kedvezni szeretne a kormány, ennek része a sertés tőkehús 22 százalékos áfakulcs csökkentési terve is. Míg korábban a hárommilliós állomány elérése volt a cél, most már a 7 milliós állatlétszám is megjelent a célkeresztben, de úgy, hogy közben ne csak az export, hanem fogyasztás is növekedjen.

A kormány a meglévő támogatásokon felül 2013-ban 1,6 milliárd, 2014-ben és 2015-ben 1,4 milliárd forintot fordított a sertéságazatot segítő területek (a sertéshúst népszerűsítő közösségi marketing program vagy az ágazati kutatás-fejlesztés) finanszírozására. Az állatok után fizetett állatjóléti támogatás összegét a 2010-es 6 milliárd forintról, 2015-re 8,5 milliárd forintra emelték. Tavasszal elindították a kocák után járó állatjóléti támogatási programot 8,6 milliárd forintos keretösszeggel. Összességében 2015-től 17,1 milliárd forint jut nemzeti forrásból a sertéságazatot érintő állatjóléti támogatásokra.

Nemcsak az állatlétszám emelése került a fontos célok közé, hiszen kiemelt feladatnak tartják, az igencsak megcsappant fogyasztás is növekedjék. Egy év alatt fejenként három kilogrammal kellene nőnie a sertéshús fogyasztásának Magyarországon – jelentette be a közelmúltban Fazekas Sándor egy tájékoztatón: most évente egy ember mintegy 25 kilogramm sertéshúst fogyaszt. Az egy főre jutó hazai húsfogyasztás – 2010-ben ötéves mélypontjára, – 57 kilóra csökkent, ami az előző évinél 5 kilóval, az előző öt év átlagához képest pedig 6 kilóval alacsonyabb. A sertéshús aránya (45 százalék) az összes húsfogyasztásból 2008-tól fokozatosan nőtt, és 2010-re alig érzékelhetően, de megelőzte a baromfihúst (43 százalék).

A mostani sertéshúst népszerűsítő marketingakció része a szaktárca sertésstratégiai programjának. A stratégia része egyebek között a genetikai állomány javítása, a termékek piacra jutási feltételeinek könnyítése, a minőségi magyar sertéshúst jelölő védjegy kidolgozása, és még számos intézkedés, amely a magyar sertéságazat helyzetét hivatott javítani.

Ha az ország sertésmérlegét nézzük, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a külpiaci változásokat sem. A KSH adatai alapján Magyarország élősertés-kivitele 35 százalékkal esett 2015 első félévében az egy évvel korábban külpiacon eladott mennyiséghez viszonyítva. Legfőbb partnereink Románia, Szerbia és Ausztria voltak. A Romániába (–42 százalék), a Szerbiába (–46 százalék) és az Ausztriába (–21 százalék) szállított mennyiség egyaránt csökkent. Az előző évihez képest a Hollandiába (–81 százalék) és a Szlovákiába (–60százalék) kivitt élő sertés volumene jelentős mértékben esett, ugyanakkor Németországba több mint a háromszorosára nőtt az exportunk. Az élősertés-behozatal ellenben 38 százalékkal emelkedett a megfigyelt időszakban.

A legnagyobb beszállítók Szlovákia, Németország és Hollandia voltak. A Szlovákiából vásárolt sertések mennyisége csaknem a kétszeresére növekedett. A Németországból származó élő sertések volumene 2 százalékkal, a Hollandiából származóké 11 százalékkal nőtt.

A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége csaknem 3 százalékkal, értéke 8 százalékkal volt kevesebb a 2015. január–június közötti időszakban, mint 2014 első hat hónapjában. A legtöbb sertéshúst Olaszországba, Romániába és Japánba szállítottuk. Japánba 2 százalékkal bővült a kivitel, míg Olaszországba 3 százalékkal, Romániába pedig 17 százalékkal esett. A sertéshúsimport volumene 9 százalékkal, értéke 12 százalékkal csökkent. A sertéshús csaknem fele Németországból és Lengyelországból származott. Magyarország élő sertésből nettó importőr, míg sertéshúsból nettó exportőr volt a vizsgált periódusban.

A hazai termelésű vágósertés termelői ára 439 forint/kg hasított súly volt 2015 augusztusában, 14,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. A termékpálya további fázisaiban is mérséklődtek az árak. Az AKI PÁIR adatai szerint a darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 8,7 százalékkal volt alacsonyabb 2015 augusztusában, mint 2014 azonos hónapjában. A KSH adatai szerint a sertéskaraj fogyasztói ára négy százalékkal, a sertéscombé öt százalékkal csökkent a megfigyelt időszakban. (munkatársunktól)