Atradius: javuló fizetési szokások, kevesebb a késedelmes fizetés a gazdaságban
Nagy mértékben, a tavalyi 46 százalékról 34 százalékra csökkent a lejárt vállalatközi (B2B) számlatartozások állománya Magyarországon. Egyebek mellett ez áll az Atradius hitelbiztosító elemzésében. A 200 magyar vállalat bevonásával készült, Fizetési Szokások Barométere című tanulmány szerint csökkent a 90 napon túli tartozások aránya is (az idén 4 százalék, szemben a tavalyi 6 százalékkal.) A felmérésben ezúttal az élelmiszeripar, a tartós fogyasztási cikkek és az acél-fémipar cégeit kérdezték meg.
Óvatos optimizmus
A hitelbiztosító tanulmánya szerint az üzleti és fogyasztói bizalom idén kezd élénkülni, a koronavírus-járvány azonban továbbra is bizonytalanságot okoz. „A vállalatok az foglalkoztatja, hogy a Covid-19 korlátozások visszavonásával párhuzamosan a vállalkozásokat és a gazdaságot támogató költségvetési politikák is megszűnnek. Ez kockázatos időszak lesz a vállalkozások számára, ezért a fizetésképtelenségek számának emelkedésére számítunk.” – mondta Vanek Balázs, az Atradius hitelbiztosító országigazgatója.
Javult a fizetési fegyelem az élelmiszeriparban
A megkérdezett magyar élelmiszeripari vállalkozások 56 százaléka nem tapasztalt változást a késedelmes számlák kifizetésének átlagos idejében. 24 százalékuk javulást jelzett (ez több mint kétszerese az előző évinek), és csak 20 százalékuk számolt be romlásról (az előző évi 45 százalékhoz képest).
Az ágazat számláinak összértékének 35 százaléka késedelmes volt az idén, ami javulás a tavalyi 42 százalékhoz képest. A behajthatatlansági arány is javult, a tavalyi 9 százalékról az idén mindössze 3 százalékra csökkent.
Ahol a vállalkozások foglalkoztak a likviditáshiány elkerülésével, ott leggyakrabban a beszállítók kifizetését halasztották el. Ezt a válaszadók 30 százaléka jelezte.
Az ágazat cégeinek 56 százaléka az idén előre fizetéssel kérte a számlák kifizetését. A hitelt nyújtó vállalkozások késedelem esetén egyértelműen a visszatartást és a fizetési kockázatok házon belüli kezelését részesítették előnyben. 68 százalékuk döntött úgy, hogy a hitelkockázatot házon belül tartja, bár ez kevesebb, mint a tavalyi 76 százalék. A hitelbiztosítást választó vállalkozások aránya szintén csökkent az előző évhez képest (54 százalékról 41 százalékra).
A biztosítással nem rendelkező vállalkozások gyakrabban emlékeztették a késedelmes számlákra a vevőiket, mint korábban, illetve kedvezményeket ajánlottak a korai fizetésért. A nem biztosított vállalkozások 29 százaléka azonban arról számolt be, hogy megnövekedtek a hitelezési részlegük irányításával járó adminisztratív költségek.
Nem történt változás a tartós fogyasztási cikkek iparágban
A tartós fogyasztási cikkeket gyártó magyarországi vállalatok 37 százaléka tapasztalt fizetési késedelmet az elmúlt évben. Majdnem ugyanennyien (35 százalék) jelezték, hogy nem történt változás, 28 százalék pedig javulásról számolt be.
A B2B számlák összértékének 37 százaléka volt késedelmes ebben az évben, 61 százalékukat pedig időben kifizették. A behajthatatlan kintlévőségek aránya 2 százalék volt.
A cégek 38 százaléka azt nyilatkozta, hogy a számláik kifizetéséig gyakran felfüggesztették az áruszállítást, hogy csökkentsék a vevői hitelkockázat likviditásra gyakorolt hatását. A vállalkozások 25 százaléka több időt és erőforrást fordított a kifizetetlen számlák behajtására, és ugyanilyen arányban kérték a folyószámlahitelük meghosszabbítását.
Az iparág 90 százaléka az idén a vevői hitelkockázatot házon belül kezelte. Ezek a cégek kedvezményt ajánlottak a korai fizetésért, és a professzionális behajtó ügynökségeket bíztak meg a kintlévőségek behajtásával. A vállalatok arról is beszámoltak, hogy gyakran módosították a fizetési feltételeket, és ezt az üzleti tárgyalások egyik legfontosabb pontjának tekintik. A felmérésből kiderült, hogy ezeknél a vállalkozásoknál jelentősen nőttek a hitelkezeléssel kapcsolatos adminisztratív költségek.
Az ágazat cégeinek közel háromnegyede, 72 százaléka tervezi, hogy jövőre hitelbiztosítást köt.
Jelentős javulás az acél- és fémiparban
Az ágazat vállalatainak 35 százaléka szerint a tavalyinál tovább kellett várniuk a késedelmes számlák kifizetésére; ez csak fele a 2020-ban ugyanezt jelzők százalékos arányának. A vállalatok 25 százaléka azt mondta, hogy javult a számlák kifizetésének átfutási ideje az idén (tavaly nem tapasztaltak javulást).
Mindez jelentkezett a behajthatatlan adósságoknál is, ahol a 2020-as 7 százalékról 2 százalékra csökkent az arány. Az ágazatban idén a B2B számlák összértékének 31 százaléka maradt késedelmes (tavaly 45 százalék), és az ágazat likviditásának javulását jelzi.
Az acél- és fémiparban a vállalatok 72 százaléka idén házon belül kezelte a nemfizetési kockázatokat. Ez növekedés a tavalyi 55 százalékhoz képest. A cégek 63 százaléka kereskedelmi hitelbiztosítással védte a kintlévőségeit (tavaly 74 százalék).
Nőttek a behajtási költségek
„A felmérés egyértelműen megmutatta, hogy a biztosítással nem rendelkező vállalkozásoknál jelentősen nőttek a behajtási költségek. A bizonytalan gazdasági környezetben és a megnövekedett hitelkockázat által jellemzett időszakban a hitelbiztosítás biztonságot nyújt és közben költséghatékony is, ráadásul a növekedést is támogathatja”
– mondta az országigazgató.
Jövőre növekedést várnak a vállalatok
Az Atradius által megkérdezett vállalkozások túlnyomó többsége 2022-re növekedést jósolt. A legtöbben úgy vélték, hogy az ügyfelek fizetési szokásai javulni fognak, és 35 százalékuk azt mondta, hogy továbbra is ugyanolyan gyakorisággal kínálnak majd halasztott fizetést, mint tavaly.
Kapcsolódó cikkeink
KSH: Az élelmiszeripar értékesítési árai 0,9 százalékkal emelkedtek
Szeptemberben az ipari termelői árak átlagosan 0,9 százalékkal magasabbak voltak…
Tovább olvasom >Rekordnagyságú bevételt ért el az LG Electronics
Az LG Electronics (LG) az idei harmadik negyedévben 22,18 ezer…
Tovább olvasom >A magyar húsipar kihívásai és teljesítménye 2023-ban
A 2023-as év a magyar élelmiszeripar számára jelentős kihívásokkal telt,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Nagy Márton: A hazai fogyasztás erősödik
A hazai fogyasztás erősödik, a belső kereslet és az ettől…
Tovább olvasom >Októberben 2 százalékra gyorsult az eurózóna inflációja
Éves szinten 2 százalékra gyorsult a fogyasztói áremelkedés az euróövezetben…
Tovább olvasom >KSH: augusztusban 443 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet
Augusztusban a kivitel volumene 5,6, a behozatalé 4,5 százalékkal csökkent…
Tovább olvasom >