Átmeneti stabilizáció után újra bizonytalan a hazai élelmiszeripar kilátása

Stabilizálódó makró környezet

Az élelmiszeripari szempontból sokkoló 2022-es és 2023-as évek hatásai 2024-ben is meghatározták az általános hangulatot: a KSH adatai szerint az árszabályozó intézkedések ellenére 2022-2023-ban két év alatt több mint 61%-kal emelkedtek az élelmiszerárak, melyre reagálva a lakosság fogyasztási volumene 17%-kal csökkent, a termelés pedig 6%-kal esett vissza. Ezen szintekről sikerült a 2024-es évben visszakorrigálni: a tavalyi évben, a Statisztikai Hivatal adatai alapján, a júniusban kivezetett kötelező akciók ellenére az élelmiszerárak nem emelkedtek tovább, és ezzel párhuzamosan a termelői volumen 4%-kal, míg a háztartások élelmiszerfogyasztása 10%-kal növekedett. A termelési és fogyasztási adatok alapján stabilizálódás jeleit mutatja a szegmens, de a termelési volumen azonban továbbra sem éri el a 2021-es szintet, a háztartások fogyasztása pedig a Covid előtti értékek alatt ragadt. A bérinfláció továbbra is jelen volt az élelmiszeriparban, a széleskörű országos átlaggal közel megegyező mértékben, 12,9%-kal növekedtek a bérek az iparágban, amely bár nominálisan alacsonyabb a korábbi évek emelkedésénél, továbbra is jelentős terhet ró az élelmiszergyártókra.

Élelmiszeripari Top 20 – Tartós lesz a fordulat?

Az általános reálbér-növekedés a lakossági fogyasztás bővülését eredményezte, aminek hatására a listánkon szereplő 20 legnagyobb magyar tulajdonban lévő élelmiszeripari vállalat(csoport) mediánértéken 5,6%-kal növelte árbevételét. Ez az alacsony inflációs környezetben kifejezetten kedvező teljesítménynek tekinthető. A KSH adatai szerint a hazai élelmiszeripar 60%-ban belföldi piacra termel, emiatt igen érzékeny a belső kereslet változásaira: Toplistánk szereplőinek 2023-as teljesítményében jól tükröződött a kereslet 2023-as visszaesése, hiszen forgalomnövekedésük messze elmaradt az élelmiszer-infláció mértékétől. 2024-ben azután a lakossági élelmiszerfogyasztás volumenének 10%-os bővülése hatására a vizsgált 20 cég 80%-ánál nőtt az árbevétel, míg 70%-nál az EBITDA szintű profit is.

Az átlagosnál is jobban teljesítettek a listánkon szereplő jelentős exportkitettséggel rendelkező cégek (ahol a bevétel több mint 40%-a exportból származik), melyek magasabb növekedést produkáltak 2024-ben és profitabilitásuk is jellemzően több százalékponttal meghaladja a dominánsan belföldre termelő társaikét. A nemzetközi értékesítésre fókuszáló cégek jobb teljesítményét a stabilabb külpiaci kereslet és a belföldi piacokat sújtó szabályozások torzító hatása indokolhatja. Az erős exportteljesítményhez a fentiek mellett a forint 6,6%-os gyengülése is jelentősen hozzájárult.

Részben az elmúlt években alkalmazott állami intézkedések következtében egyre nagyobb versenyt támasztanak az olcsó importtermékek, melyek elsősorban a kevésbé differenciálható/ márkázható cikkek piacán jelentenek kihívást a hazai gyártók számára. Az importált áruk intenzív versenye hozzájárult listánk tej- és húsipari szereplőinek átlag alatti, mindössze 2,4-2,5%-os medián növekedéséhez és jelentősen korlátozza őket emelkedő költségeik érvényesítésében. Az ezekben a szegmensekben elért medián EBITDA hányad csupán 4,5-5,5% volt 2024-ben a többi, listánkon képviselt szegmens 10%-hoz közeli vagy azt meghaladó hasonló rátáival szemben.

A Top 20 cég medián EBITDA hányada két év csökkenés után, a 2022-es 7,3%-ot és a 2023-as 5,8%-ot meghaladva 8,4%-ra emelkedett. Érdemes megvizsgálni, hogy milyen tényezők vezetettek a profitabilitás javulásához. Bár a listán szereplő vállalatok bérköltsége 17%-kal nőtt, az anyagjellegű ráfordítások (alapanyagok, energia, igénybe vett szolgáltatások) forgalomnövekedéstől elmaradó, alig 1,5%-os növekedése a profitabilitás javulását eredményezte, hiszen ez utóbbi a legjelentősebb költségkategória (árbevétel 79%-a) a top 20 vállalat (és általában az élelmiszeripari szegmens) eredményében.

A legdinamikusabban növekvő listatagok közül is kiemelkedően jó éven van túl a Lipóti-csoport, melynek bevétele 28%-kal emelkedett, miután 2023-ban Hatvanban megnyitották Magyarország legnagyobb kapacitású kenyér, péksütemény és finompékáru gyártóüzemét, mellyel teljes országos lefedettséget biztosító üzlethálózatuk kiszolgálása a cél. Sikeres évet zárt a Hell Energy is 21%-os forgalomnövekedéssel, melyben közrejátszhatott, hogy 2024 májusában átadták a cég 80 milliárd forint értékben megvalósított kapacitásbővítő beruházását. Üdítő kivételt jelentett a tejiparban a sajtokra specializálódott Köröstej, mely külföldi (+17%) és belföldi (+19%) forgalmát is növelte és hatékonyabb működés mellett (mindössze 9%-kal emelkedő személyi ráfordítások) tovább tudta hárítani emelkedő anyagköltségeit (+12%), melynek köszönhetően 3%-ról 8%-ra növelte EBITDA-hányadát.

Konzerv-, befőtt- és fagyasztott gyümölcs gyártók – Erős növekedés, romló profitabilitás

_{Szatmári Konzerv + EKO Kft¹: Közös tulajdonosi háttér és összehangolt működés miatt a két cég összevont pénzügyi adatait szerepeltetjük. A csoporttagok üzleti éve június 30-án zárul, a 2020-23 oszlopokban rendre a 2021.06.30, 2022.06.30, 2023.06.30, 2024.06.30-i beszámolók adatait tüntettük fel. Az átállás előtti évekre a beszámolók alapján június-júniusi időszakra számított értékek szerepelnek.}

Közös jellemzőik alapján (zöldség/gyümölcs feldolgozás, magas exportkitettség, jellemző hazai tulajdon) tavalyi riportunkhoz hasonlóan egy csoportba soroltuk a konzerv-, befőtt, fagyasztott és szárított zöldség és gyümölcstermékek gyártásával foglalkozó cégeket. Az általunk vizsgált vállalatok körében az árbevétel növekedés mediánértéke 11,8%, és csak két olyan cég volt, amelynek csökkent a bevétele 2024-ben. Ez a kimagasló teljesítmény részben azzal magyarázható, hogy ezen vállalatok körében a legmeghatározóbb a devizahatás: a top 11 bevételeinek 55%-át – főként uniós országokba irányuló – export teszi ki.  A bevételek növekedése együtt járt a korábban gyártott és felhalmozott készletek értékesítésével.

A kiemelkedő forgalombővülés mellett a szegmens profitabilitása enyhe visszaesést mutatott, a 2023-as 8,1%-os medián EBITDA marzs 2024-ben 7,1%-ra mérséklődött. A költséghányadokat tekintve az anyagköltségek aránya a vizsgált populációban nem változott számottevően (anyagjellegű költségek ~80%, személyi jellegű költségek ~10%). A bérek emelkedéséből azonban a konzervipar sem maradhatott ki: az általunk vizsgált vállalatok személyi költségei a 13,2%-os  nemzetgazdasági átlagnál magasabb mértékben, 15%-kal emelkedtek, árbevételhez viszonyított arányuk 9%-ról 12%-ra emelkedett 2024-ben, hozzájárulva a profitabilitás eróziójához.

Ebben a szegmensben is megfigyelhetőek figyelemre méltó teljesítmények. A savanyúságok és befőttek gyártására specializálódott, a meggykonzervek piacán európai jelentőségű Jonaco 28%-kal növelte árbevételét és több, mint 10 százalékponttal javította EBITDA marzsát).

Édességek, snackek és italpor gyártók – Sweet Spot

A top 10 édesipari szereplő mediánértéken 4% körül növelte árbevételét, amely a korábbi évek teljesítményéhez képest gyengébb, és kevéssel elmarad az általános élelmiszeri Top 20 hasonló adatától is. Listánk vállalatainak medián EBITDA marzsa a 2022-23-as visszaesés (10,4%-ról 9,2%-ra) után 11,1%-ra emelkedett, mely ebben a szegmensben is az anyagköltségek kedvező alakulásának volt köszönhető. A vizsgált vállaltok annak ellenére tudták csökkenteni anyagköltség-hányadukat, hogy egyes meghatározó alapanyagaik árai (pl. cukor, liszt, tojás) továbbra is dinamikusan emelkedtek 2024-ben. Az édesipari szegmensben is jelentősen, 19%-kal nőtt a bérköltség a 2023-as 24% után, s így 15%-ról 17%-ra emelkedett árbevételhez viszonyított aránya, ami már eddig is jóval meghaladta az általunk vizsgált 20 legnagyobb élelmiszeripari vállalat átlagát.

A 10 listázott cég tágabb élelmiszeripari átlagot (Top 20) meghaladó profitabilitásának hátterében két fő tényező állhat: az édesipari termékek iránti rugalmatlanabb kereslet és a nagyobb marzzsal értékesíthető márkázott cikkek magas aránya a gyártók termékpalettáján.

Az édesipari csoport összességében stabil teljesítménye mellett egyes szereplők kimagaslóan jó eredményt értek el 2024-ben. A lista három legnagyobb szereplője (Detki, Szamos, Tutti) számottevően javított profitabilitásán, közülük is a legnagyobb mértékben a Tutti Élelmiszeripari Kft., mely közel 30%-kal növelte EBITDÁ-ját. A meleg- és hidegitalporokat gyártó PPP Private Powder Products Kft. 2023-ban bővített gyártókapacitásának köszönhetően az elmúlt két év leggyorsabb növekedését érte el, a 2024-es év pedig a sikeres technológiai optimalizáció révén közel 60%-os EBITDA bővülést eredményezett.

Konklúzió, kilátások

2024 átmenetileg nyugalmat hozott az élelmiszeriparnak. Az élelmiszerinfláció megtorpant, az év közepétől megszűntek a piacbefolyásoló kormányzati árkorlátozó intézkedések, a lakossági fogyasztás újra növekedésnek indult, melynek köszönhetően az iparági szereplők többsége növekvő forgalom mellett javítani tudta profitabilitását is.

Az élelmiszer termelők azonban nem élvezhették sokáig a stabilitást ugyanis 2025 és a következő évek újabb kihívásokat hoznak. Noha a hazai és európai fogyasztás további bővülése várható, a költségoldali nyomás továbbra is jelen van – elsősorban a kétszámjegyű bérinfláció következtében – és idén újabb állami szabályozások kerültek bevezetésre.  A mezőgazdaságban felmerülő nehézségek (aszály, fagykárok, ragályok) és az újra élénkülő élelmiszerárinfláció a kormány ismételt beavatkozását eredményezte. A 2025 márciusában bevezetett árrésstop legalább 2026 tavaszáig hatással lesz a kiskereskedők mellett a termelő vállalatokra is. A beszállítói árazás nem szándékolt – kvázi – transzparenciáját a domináns pozícióban lévő kiskereskedelmi láncok igyekeznek a gyártói árak leszorítására használni és valós veszélyt jelent a márkás magyar termékek pozícióira az olcsóbb, sokszor rosszabb minőségű import áruk, valamint a saját márkás cikkek versenye. A forint idei erősödése elsősorban az exportra termelő cégek, köztük a konzerv- és hűtőipari gyártók növekedési kilátásait rontja. A mérleg pozitív oldalán az expanzív fiskális politika 2026-ban felpörgetheti a fogyasztást a választásokat megelőzően gazdaságba pumpált többletjuttatásoknak köszönhetően.

A megemelkedett költségek áthárításának korlátozott lehetősége és a nemzetközi összehasonlításban gyenge energiahatékonyság és munkatermelékenység javítását gátló forráshiány nem kecsegtet az élelmiszeripari teljesítmény számottevő javulásával rövid távon. A bíztató keresletoldali folyamatok ellenére a fentiek miatt a 2024-eshez hasonló forgalombővülést és stagnáló vagy romló iparági profitabilitást tartunk valószínűnek a 2025-2026-os periódusban.