Átalakulóban a plázák
Az első generációs bevásárlóközpontok modernizálása, a változó vásárlói igényekhez való alkalmazkodás vált az elmúlt időszak egyik meghatározó trendjévé a kiskereskedelmi ingatlanok körében – olvasható az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. és a Jones Lang LaSalle ingatlan-tanácsadó közös elemzésében.
Egy megfelelő koncepcióval végrehajtott átalakítás jelentős eredményt hozhat a bevásárlóközpontok vásárlói, ezáltal a bérlők aktivizálása terén – állapítja meg Tóth Balázs, az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója. Ez főleg Budapesten érzékelhető. A Mammut műszaki felújítása évek óta tart, az utóbbi időben pedig már látványos formát is öltött új szökőkút és egyéb designelemek formájában. A MOM Park sikeresen pozícionálja magát újra, a legnagyobb változás a bérlői mix átalakításában látható. A bevásárlóközpont környékének tehetősebb vásárlóerejére építve felsőbb kategóriájú márkákat vonzott az épületbe, valamint a gasztro vonalat is erősítette a prémium szegmensben.
Budapest egyik legrégebbi bevásárlóközpontja, a Pólus Center is nagyobb felújításon esett át, összesen mintegy 1,1 milliárd forint értékben. A bevásárlóközpont műszaki és esztétikai felújításán kívül az alaprajzi kialakítást is igyekeztek a mai igényekre szabni. A Pólus Center társasházi formában működik, a több nagyobb tulajdonos mellett kisebb bérlők is társtulajdonosok, így a felújítási döntés együtt született.
Az osztott közös tulajdon gyakran gátolja az átalakítást, hiszen a tulajdonosok érdekeit nem könnyű közös nevezőre hozni. Furulyás Ferenc, a Jones Lang LaSalle ingatlan-tanácsadó ügyvezető igazgatója szerint ez a helyzet különösen az első generációs üzletházaknál jelentkezik, melyek jellemzően társasházi formában a bolttulajdonosok közös tulajdonában vannak. Ezzel szemben a második generációs plázáknál az ingatlan egy céltársaság (SPV) tulajdona, így egy esetleges átalakításnál kevesebb tulajdonosi egyeztetés szükséges.
A nagy átalakítások mellett minden bevásárlóközpont érdeke, hogy egyedivé tegye magát, a szolgáltatásokkal színvonalának emelésével vagy nem megszokott szolgáltatások nyújtásával, mint például a gyerekfoglalkoztató és játszóház, a ruha- és csomagmegőrzők, az elektromos kocsik töltőpontjai, vagy a mozgáskorlátozottak könnyebb közlekedését segítő átalakítások.
Az átalakításokkal nagy sikerek érhetőek el, ráadásul a budapesti kiskereskedelmi ingatlanpiac kivételes helyzetben van, ugyanis 15-20 évvel ezelőtt még belvárosi lokációkon lehetett fejleszteni, míg Nyugat-Európában inkább a külső kerületekbe koncentrálódnak a hasonló kereskedelmi fejlesztések.
Tavaly nem nőtt számottevően a magyarországi bevásárlóközpontok állománya, két új kereskedelmi egységet adtak át, mely 14 ezer négyzetméterrel növelte a bérelhető területek nagyságát. Az idei évre ennél biztosan nagyobb növekedés várható, hiszen csak a budapesti Árkád 2 átadásával további 20 ezer négyzetméterrel bővült az állomány. Az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. és a Jones Lang LaSalle becslése szerint a modern bevásárlóközpontok budapesti állománya ezzel meghaladja a 770 ezer négyzetmétert. (Világgazdaság Online)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Orbán Viktor: jövőre reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés
Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon –…
Tovább olvasom >Nehéz helyzetben a sertéshúságazat: emelkedő költségek, csökkenő fogyasztás és átalakuló szokások
Évek óta kihívásokkal néz szembe a hazai és az uniós…
Tovább olvasom >Az NGM tájékoztató levélben kéri az embereket, hogy költsenek
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztató levélben fogja értesíteni az önkéntes…
Tovább olvasom >