Átalakul az élelmiszerlánc- biztonsági hatóság

A közelmúlt botrányai is bizonyítják, hogy egy-egy országban szükség van a hatékonyan működő élelmiszerbiztonsági hatóságra. A közvélemény kutatások szerint a vállalati ellenőrzés mellett a legtöbben az államtól várják, hogy olyan környezetet teremtsen, hogy a piacokon, üzletekben a vásárló biztos lehessen egészséges és jó minőségű élelmiszert talál.

Négyszáz milliárd forintos költségvetéssel működik majd az elkövetkező tíz évben az új élelmiszerlánc-biztonsági felügyeleti rendszer – jelentették be csütörtökön egy budapesti szakmai konferencián. Bognár Lajos a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára elmondta azt is, hogy a költségvetésre a hazai és uniós források a rendelkezésre állnak. A tervek szerint még az első félévben a kormány elé kerülhet a stratégia végleges szövege.

A fórumon elhangzott az is, hogy a jelenleg is jól működő felügyeleti rendszer átalakítására a megváltozott termelési, feldolgozási módszerek és liberalizált külkereskedelem miatt van szükség. Kiderült az is, hogy az élelmiszertermelésben jelentősnek, átlagosan mintegy harminc százalékosnak tartott feketegazdaság elleni harcban csak részleges sikereket hozhatnak az új módszer, hiszen a magas, 27 százalékos élelmiszeráfával csalók, nemcsak az adóhatóságot kerülik el, de nem tartják be az elemi élelmiszerbiztonsági szabályokat sem.

Jóźwiak Ákos, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal igazgató helyettese a részletekről szólva kiemelte, az új rendszer akkor működhet jól, ha a tervezhető és a váratlan kockázatokat is képes kezelni. Ehhez viszont szükség van a fogyasztók, termelők, kereskedők jelenleginél jobb informálására, a különböző szervezetek, egységes elveken működő kockázatelemzésére és az egységes kommunikációjára. Fontos a hatósági laboratóriumi hálózat fejlesztése, de a magán cégek rendszerbe kapcsolása is. Mindez szükséges ahhoz, hogy az olyan esetekben, mint az évekkel ezelőtti baromfi influenza hírére vagy a közelmúlt tej-aflatoxin és lóhús botránya miatt, gazdasági károkat is okozó hisztériát elkerüljék. Emlékeztetett a társadalmi tudásrendszer fejlesztésének szükségességére, már csak azért is, mert szakértői becslések szerint belföldön évente mintegy 3 millió embert érint, az otthoni, a helytelen kezelés miatti élelmiszer eredetű megbetegedés.

A fórum résztvevői támogatják a kormányzati elképzeléseket, azt azonban szeretnék, ha az új hatósági rendszer nem növelné terheiket. Emlékezetes, hogy az ágazat szereplőinek 2012 januárjától élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell fizetniük, mégpedig az érintett tevékenységből származó előző évi nettó árbevétel egy ezrelékét. (munkatársunktól)