Az idei nyári aszály már most is érezteti hatását a magyar mezőgazdaságban – elsősorban a kukorica, a burgonya és az alma termésmennyiségét fenyegeti súlyos visszaesés. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont szakértői arra figyelmeztetnek: a szárazság nem csupán egyre gyakoribb, hanem egyre tartósabb és nagyobb területeket érintő jelenség lesz a következő évtizedekben. A klímaváltozás hatására a csapadék nemcsak kevesebb lesz, hanem kedvezőtlenebb időpontokban és eloszlásban is érkezik majd – írja a Telex.
A rövid távú hatások már most is drámaiak: a legfontosabb szántóföldi kultúrák – különösen a kukorica és a nagy vízigényű hüvelyesek – fejlődése megtorpan, ha a csapadékhiány a virágzási vagy termésképzési időszakra esik. A burgonya vízigényes gumóképződése is különösen érzékeny az aszályra. A gyümölcsfák esetében pedig (alma, kajszi, cseresznye) a hosszan tartó vízhiány nemcsak a termés mennyiségét csökkenti, hanem legyengíti a növényeket, amelyek így fogékonyabbá válnak a betegségekre.
A hosszabb távú károk még aggasztóbbak: a gyakori aszályos időszakok következtében romlik a talaj szerkezete, csökken a szervesanyag-tartalom, és ezzel együtt a vízvisszatartó képesség is. Mindez tartósan rontja a talaj termőképességét – figyelmeztetett Bakacsi Zsófia, a HUN-REN ATK Talajtani Intézet osztályvezetője. A talajok állapotának javítása és a vízmegőrzés kulcskérdés a mezőgazdaság jövője szempontjából.
A megoldások között a kutatók az öntözés mellett a tudatosabb talajgazdálkodást, a szárazságtűrő növényfajták nemesítését és a technológiai innovációk – például mesterséges intelligencia – alkalmazását említik. „Az AI-algoritmusok képesek pontosan meghatározni a táblák aktuális víz- és tápanyagigényét, optimalizálják az öntözést, és akár a vegyszerhasználatot is csökkenthetik” – mondta Fodor Nándor, a HUN-REN ATK Mezőgazdasági Gépesítési Intézetének igazgatója. Az adaptív technológiák bevezetése tehát nemcsak fenntarthatósági, hanem gazdasági túlélési kérdés is.
