Árváltozás Magyarországon és Európában

Az Eurostat felmérése szerint a magyarországi élelmiszerárak 2006-ban az EU-27 tagállamának átlagától 29 százalékkal maradtak el. Az árszint alapján 37 európai ország közül holtversenyben a 27–29. helyen állunk, ami összhangban van a fejlettségünkkel. Ha a liszt és a kenyér árait vetjük össze, akkor arányunk még alacsonyabb, az EU-27 átlagának 60 százaléka. A hús­árak tekintetében az új és még újabb tagok közül nálunk a legmagasabbak az árak, de így is csak a közösségi átlag 65 százalékán állnak. A tejtermékek és tojásárak esetében áraink 83 százalékos uniós szintnek felelnek meg.
A baromfi-influenza megjelenése okozta fogyasztói sokk következményeként nemcsak Magyarországon, hanem az egész kontinensen kevés a baromfi és a tojás. Ehhez a helyzethez az egyre magasabb takarmány- és energiaár is hozzájárul, s nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy a forint az év nagy részében erősnek mutatkozott, ami nem tett jót az export versenyképességének. A baromfiexport csökken, az import növekszik. A ver­seny­ké­pes­ség tehát nem éppen a kívánatos irányban változik. Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy ez a folyamat az ezredforduló óta zajlik, és akár nettó exportőri pozíciónk is elveszhet, érzékelhetjük, hogy a jelenlegi piaci hatások már egy erősen legyengült baromfiszektort találtak meg. A termelők már az emelkedő árakra sem a régi termelésbővítéssel reagálnak. Az importot nemcsak az egész Európára jellemző hiány, hanem a Brazíliában kitört baromfipestis és a nyomában járó karantén is nehezíti.
A sertésárak gyakorlatilag együtt mozognak a többi európai sertéstermelő áraival. Így valószínűsíthető, hogy a várhatóan nálunk nagyobb arányú takarmányár-emelkedés is csak velük összhangban fog a sertésárban megjelenni.