Ártalány

A gazdáknak hol a sok termés elhelyezése okoz gondot, máskor az a baj, hogy a kevés miatt nincs elég jövedelem. Az idén a szárazság okozza a legtöbb fejfájást. Az egyre szélsőségesebb időjárás következményei, az aszály és a súlyos viharkárok már eddig is százmilliárdos kárt okoztak.Az öntözéshez értők szerint a mostani változó klíma idején felelőtlenség abban hinni, hogy az eső pontosan akkor érkezik, amikor a növénynek vízre van szüksége. De elmondják azt is, hogy a kertészkedéshez valamicskét is értők pontosan tudják, hogy mikor kell gyepet telepíteni: tavasszal és ősszel, amikor biztosan esik eső. Ráadásul senki nem kockáztatja meg akár egyetlen kiló fűmag árát sem, hogy a forróságban, nyáron vessen, vagyis kidobja az árát. Ezek után furcsa lehet, hogy a gazdák többsége, különböző okokra hivatkozva, el sem végzi azokat az agrotechnikai munkákat, amelyekkel a talajban lévő kevéske nedvesség megőrizhető.
Már nem meglepő, hogy egy-egy forró, viharos nap után az esti tv-híradásokban feltépett, elfújt háztetőket, rojtosra szaggatott gyümölcsfákat, szőlősorokat, lecsonkolt gabonaföldeket látunk. Miközben az özönvízszerűen érkező zivatarok teszik tönkre egy élet, szerencsésebb esetben csak egy év munkáját, addig másutt a kiszáradt földeken széles repedések bizonyítják, hogy régóta nem volt eső. A gazdáknak már biztos nem okoz meglepetést, hogy kevés a csapadék, hiszen az elmúlt tíz évből már a hetedik lesz az idei, amely száraznak számít.
Ettől függetlenül, ha a gazdaság körül amúgy minden rendben lenne, akkor a szárazság az árak emelésére ok lehetne. Már a kieső termény hírére az árakat fel lehetne srófolni. Csakhogy az idén nemcsak a szárazság lesz az egyetlen nyári áremelési tényező.
Az már biztosnak látszik, hogy 20-25 százalékkal kevesebb lesz a gabona, mint egy átlagos évben. Ez kissé lendíthet a tavaly mélybe zuhant árakon. Az persze kérdéses, hogy mindez miként jut el a gabonát használók közvetítésével a fogyasztókhoz, ugyanis nagy valószínűséggel a tavalyi bő és olcsó termésből a malmok, a lisztből a pékek is bespájzoltak. Ez már önmagában lassíthatja az áremelés hatását.
Kevesebb lesz a gyümölcs és a szabadföldi zöldség is. A fóliák alatti termelést a szárazság nem nagyon befolyásolja, ugyanis itt mindenképpen szükség van az öntözésre. A szárazságtól függetlenül az egyes nyári gyümölcsök felvásárlása, folytatva az elmúlt években már megszokottat, a szezon indulása után néhány napig normális áron és ütemben folyik, majd hirtelen az árak megfeleződtek. Ebből a váltásból lehet, hogy a kereskedő érez valamit, de a fogyasztó nem, vagy csak későn. Hogy ez hogyan történik, csak sejthető abból a rendőrségi hírből, ami szerint az egymilliárd forintot is elérheti az a kár, amelyet magyar csalók okoztak az elmúlt években zöldséget és gyümölcsöt forgalmazó spanyol, holland, belga, francia és olasz cégeknek. A lefülelt zöldségmaffiózók az importterményért nem fizettek, de előfordult, hogy az éppen aktuális feléért adták a kereskedőknek a feketén szerzett árut.
Az állattenyésztőkhöz már közvetve jut az aszály árhatása. Biztos, hogy kevesebb lesz a tömegtakarmány, ami a tehenészek gondjait szaporítja. Lapzártánk idején a tejesek újra tüntetni készülnek. A fő bajuk most az Európai Unió tejpolitikájával van, de végső soron mindez az árakban csapódik le, és ilyenkor adekvát ellenfél a multinacionális kereskedelmi lánc.
Természetesnek számít, hogy a gazdák tiltakozó akciókat, közlekedést bénító demonstrációkat szervezzenek amiatt, mert termékeikért a piac nem hajlandó annyit fizetni, amennyit ők kérnek. A szárazság gerjesztette idei nyári ármódosítás kiszámítását azonban bonyolítja a hitelválság és a hatásait enyhíteni szándékozó adóreform is. Vagyis az aszály hatásait valószínűleg tompítja az öt százalékpontos áfa emelése. (A kedvezményes, 18 százalékos áfakörbe sorolt élelmiszereknél az adócsökkentés hatása elenyésző lesz.)
Az élelmiszer-feldolgozók szakmai szervezeteinek számítása szerint legalább 10-15 százalékos termelői áremelés billentené egyenesbe az ágazatot, de ekkora váltásra esély sincs. A kereskedők ugyanis pontosan érzékelik, hogy az elmúlt hónapok árváltozásai, amivel az élelmiszerek az inflációs átlagot meghaladó mértékkel drágulnak, drasztikus fogyasztáscsökkenést okoznak.
A cikk írásakor még nem tudtuk, hogy a Termékpálya Kódexből lesz-e valami. De az biztosnak tűnik, bárhogy is alakuljon, az árak emelésére valamelyik félnél hivatkozási alap lehet a kódex sikere, vagy fiaskója.